Nem luxus, hanem a kagyló védekezése – így születik az igazgyöngy
Az igazgyöngy évszázadok óta a luxus egyik jelképe, pedig egy kagyló számára egészen mást jelent. Akkor kezd kialakulni, amikor egy idegen anyag vagy élősködő jut a héja alá, az állat pedig védekezésként rétegről rétegre bevonja.
A gyöngyök már évszázadokkal ezelőtt is értékes ékszernek számítottak. Johannes Vermeer 1665 körül festette meg a Leány gyöngy fülbevalóval című képét, amelynek központi eleme ma is az egyik legismertebb gyöngyábrázolás. A gyöngy azonban alapvetően eltér a legtöbb drágakőtől. Nem ásvány, amelyet a földből bányásznak, hanem osztrigák, kagylók és más puhatestűek hozzák létre.
Ahogy az IFLScience is írja, a puhatestűek sérülékeny testét kemény héj védi. Ha ezen mégis átjut egy parazita, kórokozó vagy más irritáló anyag, az állat megpróbálja elszigetelni. Kalcium-karbonátból felépülő aragonitkristályokat és egy konchiolin nevű fehérjét választ ki, ezekből pedig apránként gyöngyházrétegek képződnek az idegen anyag körül. Ugyanez a gyöngyház borítja számos kagyló héjának belső oldalát is. A gyöngy jellegzetes, irizáló fénye az egymásra rakódó vékony rétegeknek köszönhető. Ami számunkra ékszer, az az állat szempontjából lényegében egy védőburok.
A természetben azonban ritka, hogy szabályos, ékszerként is értékes gyöngy alakuljon ki. Emiatt a kereskedelmi forgalomban kapható igazgyöngyök jelentős része tenyésztett. A folyamatot ilyenkor az ember indítja el azzal, hogy egy apró magot és puhatestűből származó szövetdarabot ültet az osztrigába, majd visszateszi a vízbe. Innentől maga az állat végzi a munkát, és akár öt évig is eltarthat, mire megfelelő vastagságú gyöngyházréteg épül fel körülötte.
A tenyésztésben leggyakrabban osztrigákat használnak, de több más puhatestű is képes gyöngyöt létrehozni. A legértékesebbek közé tartoznak a Francia Polinézia körüli vizekben élő feketeajkú gyöngyosztrigák tahiti gyöngyei. Nevük ellenére nem feltétlenül feketék. Gyakran szénszürke vagy mélyzöld árnyalatúak, a valóban fekete példányok pedig ritkák és keresettek.
Óriáskagylókban egészen elképesztő méretű gyöngyök is kialakulhatnak. A Guinness-rekordot a természetes, gyöngyház nélküli gyöngyök között a 27,65 kilogrammos Giga Pearl tartja. Egy másik, szintén a Fülöp-szigetekről származó példány még ennél is nagyobb lehet. A Pearl of Puerto Princesa néven ismert gyöngyöt egy helyi halász találta meg a 2000-es évek közepén, tömegét mintegy 34 kilogrammra becsülik.
A gyöngyképződés azonban szorosan függ attól, milyen állapotban vannak maguk a puhatestűek. A melegedő tengervíz és az óceánok savasodása károsíthatja a héjuk felépítését, így az állatok több gyöngyházat fordíthatnak saját védelmükre. Ha ez tartósan így marad, kevesebb anyag juthat a gyöngyök kialakítására is.
Olvasd el ezt is!