Diszkófényben pulzál a csiga szeme, amit egy parazita irányít
A csiga szeme első pillantásra úgy fest, mintha színes fények pulzálnának benne, a látvány mögött azonban egy hátborzongató parazita áll. Az élősködő a szemet hernyóra emlékeztető csapdává alakítja, közben pedig az állat viselkedését is befolyásolja.
A Leucochloridium paradoxum nevű élősködő laposféreg lárvái a csiga szervezetébe kerülve fejlődésnek indulnak, majd zsákszerű képződményeket hoznak létre, amelyek végül a szemnyélbe vándorolnak. Ott zöldes, sávos, folyamatosan pulzáló mintázat jelenik meg. A megvastagodott szemnyél így megtévesztően hasonlít egy mozgó hernyóra, vagyis éppen olyan falatra, amely könnyen felkeltheti egy madár figyelmét.
A fertőzés közben maga a csiga is másként kezd viselkedni. Az érintett állatok akár háromszor aktívabbá válhatnak, és gyakrabban merészkedhetnek nyílt, jól látható területekre. Ez meglehetősen rossz túlélési stratégia egy csiga számára, a parazitának viszont annál kedvezőbb, hiszen így a feltűnően pulzáló szemnyéllel együtt szinte tálcán kínálja fel gazdáját a madaraknak.
Amikor egy madár lecsap a hernyóra emlékeztető szemnyélre, az élősködő eljut következő gazdatestébe. Ott tovább fejlődik, majd petéi a madár ürülékével kerülnek vissza a környezetbe. A parazita hím és női szaporítószervekkel is rendelkezik, ami megkönnyíti a szaporodását. Ha egy újabb csiga elfogyasztja a petéket tartalmazó ürüléket, az egész folyamat kezdődhet elölről. Azt egyelőre nem tudni pontosan, miként képes az élősködő megváltoztatni a csiga viselkedését. Az egyik feltételezés szerint kémiai anyagokkal hathat a gazda szervezetére, és így késztetheti arra, hogy nyíltabb területekre menjen.
A történet legbizarrabb fordulata, hogy egy madártámadás sem feltétlenül végzetes. Előfordulhat, hogy a madár csak a hernyóra emlékeztető szemnyelet csípi le, a csiga pedig képes regenerálni az elveszített részt. Így túlélheti a találkozást, és később akár újra ugyanennek a hátborzongató körforgásnak a részévé válhat.
Olvasd el ezt is!