A világ tengereiben több mint ezer kúpcsigafaj él. Leggyakrabban korallzátonyok közelében és sekély, homokos területeken fordulnak elő, egyebek mellett Ausztrália, Hawaii és Kalifornia partvidékén. Nappal többnyire a homokba rejtőznek, éjszaka pedig férgekre, puhatestűekre és halakra vadásznak. Mozgásuk lassú, a támadásuk viszont egyetlen pillanat alatt lezajlik. A csiga hosszú ormányával érzékeli a zsákmányt, majd szigonyszerűen kilövi reszelőnyelvének egyik fogát. Az üreges fog a méregmirigyhez kapcsolódik, így a szúrással toxinokat is juttat az áldozat testébe.
Az egyes kúpcsigafajok eltérő zsákmányra vadásznak, ezért mérgük összetétele is különböző. Némelyik közvetlenül átdöfi a halat, más fajok előbb kitágított ormányukkal veszik körbe, majd azon belül támadnak. A halfogyasztó kúpcsigák között olyanok is akadnak, amelyek inzulinszerű anyagot bocsátanak a vízbe. Ez a halak kopoltyúján keresztül jut a szervezetükbe, gyors vércukorszint-csökkenést idéz elő, és lelassítja a mozgásukat. A csiga ezután könnyebben bekebelezheti a kábult zsákmányt.
A férgekre vadászó fajok másfajta kémiai csalit alkalmazhatnak. Olyan anyagot termelnek, amely a nőstény férgek párzási jelzéseit utánozza, így a közeledő hímek közvetlenül a ragadozóhoz kerülnek.
A kúpcsiga mérge számos különböző konotoxint tartalmaz. Ezek az idegsejtek és az izmok működését zavarják meg, súlyos esetben pedig bénulást vagy kómát okozhatnak. Mivel a méreg rendkívül sokféle toxin keverékéből állhat, jelenleg nincs ellene általánosan használható ellenanyag. A szúrás kezdetben a méhcsípéshez hasonló, égő érzéssel járhat. Később fáradtság, izzadás, látászavar és izomgyengeség jelentkezhet. Súlyos mérgezésnél azonnali orvosi ellátásra van szükség, mert az állapot gyorsan rosszabbodhat.
A kúpcsiga természetesen nem vadászik emberre. A balesetek jellemzően akkor történnek, amikor egy strandoló vagy búvár kézbe veszi az élő állatot, az pedig védekezésből megszúrja. Emberi haláleseteket is dokumentáltak, ezért a díszes, kúpos házú csigákat akkor sem szabad megérinteni, ha mozdulatlannak látszanak.
A veszélyes méreg egyes összetevői az orvostudomány számára is értékesnek bizonyultak. A kúpcsigák egyik konotoxinjához kapcsolódik a zikonotid hatóanyagú Prialt nevű fájdalomcsillapító, amely a gerincvelőben gátolja a fájdalomjelek továbbítását. A készítményt erős, krónikus fájdalom kezelésére használják. A kutatók a kúpcsigák gyorsan ható inzulinját is vizsgálják. A cél olyan új kezelések fejlesztése, amelyek gyorsabban szabályozhatják a vércukorszintet. A kúpcsiga mérge így ugyan életveszélyes lehet, egyes alkotóelemei mégis fontos gyógyszerek és kutatások alapjául szolgálnak.
Olvasd el ezt is!