Ennek az ártalmatlan csigának a mérge akár 700 emberrel is végezhet
Egy tengerparton talált, szépen mintázott csigaház könnyen a nyaralás legjobb szuvenírjének tűnhet. A kúpcsigák esetében azonban jobb, ha nem nyúlunk hozzá, mert az élő állat szigonyszerű foggal védekezik, mérge pedig bénulást és akár halált is okozhat. Egyetlen példány teljes méregkészlete akár több száz ember megölésére is elegendő.
A világ tengereiben több mint ezer kúpcsigafaj él. Leggyakrabban korallzátonyok közelében és sekély, homokos területeken fordulnak elő, egyebek mellett Ausztrália, Hawaii és Kalifornia partvidékén. Nappal többnyire a homokba rejtőznek, éjszaka pedig férgekre, puhatestűekre és halakra vadásznak. Mozgásuk lassú, a támadásuk viszont egyetlen pillanat alatt lezajlik. A csiga hosszú ormányával érzékeli a zsákmányt, majd szigonyszerűen kilövi reszelőnyelvének egyik fogát. Az üreges fog a méregmirigyhez kapcsolódik, így a szúrással toxinokat is juttat az áldozat testébe.
Az egyes kúpcsigafajok eltérő zsákmányra vadásznak, ezért mérgük összetétele is különböző. Némelyik közvetlenül átdöfi a halat, más fajok előbb kitágított ormányukkal veszik körbe, majd azon belül támadnak. A halfogyasztó kúpcsigák között olyanok is akadnak, amelyek inzulinszerű anyagot bocsátanak a vízbe. Ez a halak kopoltyúján keresztül jut a szervezetükbe, gyors vércukorszint-csökkenést idéz elő, és lelassítja a mozgásukat. A csiga ezután könnyebben bekebelezheti a kábult zsákmányt.
A férgekre vadászó fajok másfajta kémiai csalit alkalmazhatnak. Olyan anyagot termelnek, amely a nőstény férgek párzási jelzéseit utánozza, így a közeledő hímek közvetlenül a ragadozóhoz kerülnek.
A kúpcsiga mérge számos különböző konotoxint tartalmaz. Ezek az idegsejtek és az izmok működését zavarják meg, súlyos esetben pedig bénulást vagy kómát okozhatnak. Mivel a méreg rendkívül sokféle toxin keverékéből állhat, jelenleg nincs ellene általánosan használható ellenanyag. A szúrás kezdetben a méhcsípéshez hasonló, égő érzéssel járhat. Később fáradtság, izzadás, látászavar és izomgyengeség jelentkezhet. Súlyos mérgezésnél azonnali orvosi ellátásra van szükség, mert az állapot gyorsan rosszabbodhat.
A kúpcsiga természetesen nem vadászik emberre. A balesetek jellemzően akkor történnek, amikor egy strandoló vagy búvár kézbe veszi az élő állatot, az pedig védekezésből megszúrja. Emberi haláleseteket is dokumentáltak, ezért a díszes, kúpos házú csigákat akkor sem szabad megérinteni, ha mozdulatlannak látszanak.
A veszélyes méreg egyes összetevői az orvostudomány számára is értékesnek bizonyultak. A kúpcsigák egyik konotoxinjához kapcsolódik a zikonotid hatóanyagú Prialt nevű fájdalomcsillapító, amely a gerincvelőben gátolja a fájdalomjelek továbbítását. A készítményt erős, krónikus fájdalom kezelésére használják. A kutatók a kúpcsigák gyorsan ható inzulinját is vizsgálják. A cél olyan új kezelések fejlesztése, amelyek gyorsabban szabályozhatják a vércukorszintet. A kúpcsiga mérge így ugyan életveszélyes lehet, egyes alkotóelemei mégis fontos gyógyszerek és kutatások alapjául szolgálnak.
Olvasd el ezt is!