A Dzsungel könyvében imádnivaló, a valóságban embert is öl az ajakos medve
Bozontos bundájával és kissé esetlen mozgásával az ajakosmedve könnyen szerethető figurának tűnik, így nem véletlen, hogy A Dzsungel könyve Baluját is róla mintázták. A valóság azonban jóval sötétebb: Indiában az ajakos medvékhez számos súlyos, olykor halálos ember elleni támadás köthető. A háttérben többnyire védekezés és az egyre gyakoribb ember–állat találkozások állnak.
Az ajakos medve kisebb termetű, mint sok más medvefaj. Testtömege akár 136 kilogramm is lehet, hossza pedig elérheti a két métert. Hosszú pofája és sarló alakú karmai elsősorban a táplálkozást segítik: ezekkel bontja fel a termeszvárakat, majd a rovarokat szinte felszippantja. Felső fogsorában egy nagyobb rés is megkönnyíti ezt. Az étkezési módját nehéz lenne diszkrétnek nevezni: a szürcsölő és cuppogó hangokat akár száz méterről is hallani lehet, étrendjének egyik legfontosabb részét pedig a termeszek adják.
A veszély akkor kezdődik, amikor az állat fenyegetve érzi magát. Az ajakos medvék az indiai szubkontinens erdeiben élnek, ahol tigrisekkel, leopárdokkal, farkasokkal és más ragadozókkal osztoznak az élőhelyen. Mivel náluk gyorsabb és erősebb állatokkal is rendszeresen találkozhatnak, a menekülés nem mindig jelent biztos megoldást. Kölykeiket még a hátukon is hordozzák, hogy nagyobb biztonságban legyenek.
Egyes kutatók szerint éppen ez a környezet magyarázhatja, miért reagálnak az ajakos medvék ennyire hevesen a fenyegetésre. Ha veszélyt érzékelnek, gyakran azonnal támadásba lendülnek. A termeszvárak feltépésére alkalmas hosszú karmok pedig emberrel szemben is súlyos sérüléseket okozhatnak.
Az állatok ugyanakkor nem emberre vadásznak. A legtöbb konfliktus abból fakad, hogy egyre gyakrabban kerül egymás közelébe ember és medve. Természetes élőhelyeik zsugorodnak, miközben a faj a világ egyik legsűrűbben lakott térségében él.
Ennek következményei mindkét oldalon súlyosak. Az ajakos medvék évente több mint egy tucat ember halálát okozzák. Karnátaka államban 2014 és 2018 között mintegy 300 támadást jegyeztek fel. Ugyanebben az időszakban Orisza államban 87 ajakosmedve pusztult el, közülük tízet megtorlásként öltek meg emberek.
A vadon élő állomány mára húszezer példány alá csökkent, a faj pedig sérülékeny besorolású. Így az ajakos medve története jóval összetettebb annál, mint hogy egyszerűen veszélyes állatként beszéljünk róla. Egy olyan fajról van szó, amely ragadozók között tanult túlélni, most pedig egyre gyakrabban kényszerül ugyanazt a védekező ösztönt az ember közelében használni.
Olvasd el ezt is!