Az ELTE kutatói bebizonyították, hogy a kutyák felismerik gazdáik hangját
Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói által folytatott kísérletben a kutyák hangfelvételekről kellett, hogy eldöntsék, melyik emberi ismerősük hangját hallják. Az eredmények meglepő módon igazolják, hogy a kutyák beszéd alapján is képesek azonosítani, pontosan kiről van szó – idézi a Telex az ELTE közleményét.
Ez is érdekelhet! Egy kutatás szerint így beszélnek hozzánk a kutyák
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Azt már korábban is megállapították a tudósok, hogy a kutyák érzékenyek az emberi hang bizonyos akusztikai jellemzőire, ennek köszönhetően képesek felismerni a beszélő nemét, és azt is meg tudják állapítani, hogy számukra ismerős vagy ismeretlen személlyel van dolguk. Azt azonban ezidáig nem sikerült bebizonyítani, hogy a hanglapú egyedfelismerésre is képesek.
Az emberi hangok egyedszintű felismerésének képességét eddig csak rézuszmajmok és lovak esetében igazolták. Annak kiderítésére, hogy erre a kutyák is képesek-e, az ELTE Etológia Tanszékének kutatói három-három személyt kértek fel különböző kutyatartó családokból. A speciális kísérlet során minden kutyus a három, számára ismerős ember hangja között kellett, hogy különbséget tegyen.
Ha tovább olvasnál: Furcsa dolog történik a csernobili kutyákkal
A kutatók felvették a gazdák hangját, egymás mellé ültették le őket, és hangszórókat helyeztek el mögéjük. Ezután lejátszották a három hang egyikét, a család kutyájának pedig oda kellett mennie ahhoz az emberhez, aki az adott felvételen beszélt – mind a 31 résztvevő kutyának 18 alkalommal kellett ezt megtennie.
A kísérletben a kutyák sikeresen teljesítettek: mindhárom gazdájukat felismerték a hangja alapján, hiszen a véletlennél sokkal többször választottak helyesen.
A kutatás az Animal Behaviour című folyóiratban jelent meg.
7 sötét üstököst is felfedeztek idén
Az utóbbi években az aszteroidák és az üstökösök közötti határvonal eléggé elmosódott. Az aszteroida hivatalosan a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering. Az üstökös definíciója pedig: olyan naprendszerbeli égitest, amely a Nap körül, általában elnyújtott pályán kering, és a Nap közelébe érve jellegzetesen fényes csóvája fejlődik.
Csakhogy léteznek olyan aszteroidák is, amelyek az üstökösök néhány tulajdonságával rendelkeznek, de egyáltalán nem fényesek – ezeket nevezzük sötét üstökösöknek.
Ez is érdekelhet! Több mint 100 aszteroidát fedezett fel a Mars és a Jupiter között a NASA űrteleszkópja
A sötét üstökösöknek nincs csóvájuk, de úgy mozognak, mint az üstökösök: a gravitáción kívül valami más erő is hat a mozgásukra, megváltoztatva a pályájukat. A szabályos üstökösök esetében ez a másik erő az a lökés, amelyet a felszínükön gőzzé szublimáló jég okoz, amikor a Nap hője közelébe érnek, és a jól ismert csóvájukat létrehozó porral együtt kilövellnek az űrbe. A sötét üstökösöknek azonban nincs ilyen csóvájuk.
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Amikor ilyen jellegű mozgást látunk egy égitestnél, az általában azt jelenti, hogy üstökösről van szó, amelynek a felszínéről kiáramló illékony anyag ad neki egy kis lökést
– mondta Davide Farnocchia, a NASA dél-kaliforniai Jet Propulsion Laboratoryjának munkatársa egy nyilatkozatban.
De bármennyire is próbálkoztunk, nem találtunk üstököscsóvára utaló jeleket.
Ha tovább olvasnál: Újabb bizonyítékot találtak a Naprendszer kilencedik bolygójára, ami a tudósok szerint hatalmas lehet
2017-ben egy, 2023-ban pedig hat másik hasonló objektumot fedeztek fel – ekkor használták először a „sötét üstökös” kifejezést. Az újabb felfedezéssel az ismert sötét üstökösök száma 14-re emelkedett.
5 történelmi alkalom, amikor betiltották a karácsonyt
Anglia – 1647
A szigetországban már az 1500-as évektől rendkívül nagy jelentősége volt a puritán mozgalmaknak, amelyek igyekeztek megfosztani a katolicizmust minden olyan ünneptől és világi örömtől, ami nem szerepel a Bibliában. Az 1600-as évekre ez a nézet olyan széles körben elterjedt az országban, hogy egyre többen fordultak el a karácsonyi ünneptől, amit alapvetően egy teljesen felesleges, fényűző eseménynek tartottak, amely nem volt összeegyeztethető a vallási nézeteikkel.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy ekkor Angliában a karácsonyi időszak december 25-től egészen január 6-ig tartott, és ez idő alatt szinte mindenki szabadságot kapott, így egymást követték a lerészegedések és óriási lakomák, amelyek az akkori gazdasági helyzetre sem voltak jó hatással.
Még több karácsonyi érdekesség! Izlandon emberevő macskáról énekelnek – 6 furcsa karácsonyi dal
Cromwell a karácsony helyett a csendes imádkozást részesítette előnyben
Fotó: Getty Images
Épp ezért döntött úgy 1644-ben az angol parlament, hogy rendeletben tiltja meg a karácsonyi ünnepléseket: a törvény szerint december 25-ét imádkozással és böjttel kellett töltenie a lakosságnak. Három évvel később, 1647-ben aztán Oliver Cromwell vezetésével végleg eltörölték az ünnepet.
Hivatalosan is munkanappá nyilvánították a karácsonyt, amikor semmiféle ünnepségnek nem adtak helyet.
Ez a szigorú szabályozás tizenhárom éven át volt hatályban, mire 1660-ban II. Károly újra ünneppé nyilvánította a karácsonyt.
Massachusetts, Amerika – 1659
Az óceán túloldalán szintén a puritánok voltak azok, akik megkérdőjelezték a karácsony létét, több ok miatt is. Elsősorban azt kifogásolták, hogy a Bibliában semmiféle feljegyzés nem szerepel arról, hogy ezt a napot meg kell különböztetni a többitől, továbbá nem hittek abban sem, hogy a nagy mulatságokkal valóban Jézus születésének napjára emlékeztek meg a helyiek.
Épp ezért 1659-ben törvénybe iktatták, hogy december 25-én tilos bármiféle ünnepet tartani: akit lakomázáson, ivászaton kaptak, komoly pénzbüntetésre számíthattak. A tilalom nem sokáig maradt életben, 1680-ban feloldották, de államünneppé csak 200 évvel később, 1870-ben vált a karácsony.
Franciaország – 1789
A nagy francia forradalom idején a nép – a felvilágosodás eszméje mentén – teljesen szembefordult a kereszténységgel, így nem csoda, hogy a karácsony volt az egyik első olyan ünnepnap, amit hivatalosan is betiltottak az országban.
A forradalmárok mindenhonnan eltüntették a kereszteket, a templomokat bezáratták, a Cult of Reason nevű ateista csoport pedig a karácsonyt átnevezte a „kutyák napjává”.
Ezt is olvasd el! Mit hozott a Jézuska? – avagy az ajándékozás-kultusz térhódítása
A francia forradalom nemcsak az uralkodót, de a karácsonyt is elüldözte.
Fotó: Getty Images
Azoknak a hithű keresztényeknek, akik bármilyen módon meg akarták ünnepelni a nagy napot, titokban kellett ezt tenniük hiszen ha lebuktak, könnyen az életükkel is fizethettek azért, mert karácsonyoztak. A tilalom alig tíz évig volt életben, 1799-ben Bonaparte Napoleon újra jeles nappá nyilvánította december 25-ét.
Szovjetunió – 1929
Jozif Sztálin rémuralmával történelemkönyvek ezrei foglalkoznak, de az talán kevésbé ismert tény, hogy a politikus gyűlölte a karácsonyt. Lévén, hogy megrögzött keresztényellenes volt, mindent el akart tűntetni, ami bármilyen módon is a vallásra emlékezteti az embereket. Épp ezért december 25-ét munkanappá nyilvánította, és még a fenyők feldíszítését is megtiltotta a lakosságnak.
Sztálin a fenyőállítást nem, de az ünnepet teljesen átalakította
Fotó: Getty Images
A tilalom hat éven keresztül volt életben, egészen addig, amíg Sztálin egyik régi barátja, Pável Postyshev a Pravdában közölt cikkében egy új ötlettel állt elő:
tartsuk meg a fenyőket, de vegyük el az ünnep vallásos mivoltát.
Épp ezért egy teljesen új szokás vette kezdetét december végén, a szovjet újév ünneplése, amelynek immár a része volt a fenyőfaállítás, szigorúan vallási tartalom nélkül. A hatalom még egy külön karaktert, a Ded Morozt, vagyis a Fagyatyát is kitalálta, ami nagyjából megfeleltethető a magyar Mikulásnak.
Németország – 1933
Németország sokat tett a karácsonyi szokások elterjedéséért: nekik köszönhetjük a faállítás hagyományát, de tőlük erednek az adventi naptárak is. Ám Jézus – tekintve, hogy zsidó volt – sehogy nem illett bele Adolf Hitlervilágába, ezért úgy döntött, hogy örökre megfosztja a népét az év végi, vallásos ünnepléstől. Ehelyett mindent megtettek, hogy a saját propagandájuk terjesztésére és az emberek indulatainak felkorbácsolására használják a karácsonyt.
Még a karácsonyi üdvözlőlapon is Hitler szerepelt
Fotó: Getty Images
Épp ezért,
bár nem szüntették meg a karácsonyfát, díszként csak horogkereszteket és egyéb, náci jelképeket használhattak és természetesen a csillagot is száműzték a fa tetejéről.
A betlehemekben jellemzően náci vezetők képei díszelegtek és az összes karácsonyi dalt átírták úgy, hogy kihagytak belőlük mindent, ami a vallásos jelleget erősíti.
Ez is érdekelhet! Krampusztól a KFC-ig: 8 furcsa karácsonyi szokás a világ minden tájáról
Észak-Korea, ahol ma is tilos ünnepelni
A mai napig akadnak olyan országok, ahol nem számít ünnepnek december 25-e. Ilyen például Afganisztán, Szaúd-Arábia, Szomália vagy Tunézia. Fontos hozzátenni, hogy ezeken a területeken nem tiltják Jézus születésének megünneplését, de ugyanúgy munkanapnak számít, és a lakosság nagy többségének vallási okok miatt semmit nem jelent ez a nap.
Ám van egy ország, ahol kifejezetten tiltott ünnepnek számít a karácsony, ez pedig nem más, mint Észak-Korea.
Kim Dzsong-Un ugyanis úgy tekint a kereszténységre, mint egy szerveztre, ami próbálja aláásni az ő uralmát, ezért minden lehetséges módon tiltja a vallási ünnepeket. Bár a hivatalos álláspont szerint az országban szabad vallásgyakorlás van, a valóságban emberek tucatjait végezték már ki azért, mert Bibliát találtak náluk.