Virágzik az egészségturizmus Törökországban – de vajon tényleg megéri?
Ahogy arról a Drive is beszámol, már 2022-ben is több mint egymillió turista látogatott azzal a céllal Törökországba, hogy valamilyen egészségügyi beavatkozáson vegyen részt és ezeknek a felét az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő hajbeültetések tették ki.
Ez is érdekelhet! Európán belül ebben az országban lesz a legtöbb milliomos 2028-ra
A másik, rendkívül népszerű szolgáltatást, amihez olcsóbban és gyorsabban juthatunk hozzá Isztambulban és más nagyvárosokban, nem más, mint a fogászati kezelés. Csakhogy, írja az Euronews,
ezek a költséghatékony beavatkozások sokszor nagyobb veszéllyel járnak, mint gondoljuk.
A portálnak megszólaló, Alex Foo, fogorvos szerint hasznos lenne, ha az egészségturizmusban résztvevők alaposabb képet kapnának arról, hogy milyen veszélyeket rejt magában egy-egy törökországi beavatkozás.
Nem minden török fogorvos rossz, de fontos tudni, hogy nem is mindegyik olyan jó, ahogy próbálja eladni magát. Gyakran alkalmaznak agresszív, a fogakra kifejezetten rossz hatással bíró megoldásokat.
– mondja a férfi a portálnak.
Sok esetben olyan megoldásokat, például kifejezetten erőszakos fúrást alkalmaznak, amiket aztán később már sokkal nehezebb helyrehozni.
A török fogorvosi beavatkozások sok esetben járnak további költségekkel
Fotó: Shutterstock
A portál emlékeztet, hogy egyre többen panaszkodnak azután, hogy Törökországba utaztak annak érdekében, hogy helyrehozzák a fogaikat.
Ezt is olvasd el! Így néz ki a törökök 100 éves üresen álló szellemvárosa – videó!
Láttunk olyan betegeket, akiknek koronája vagy hídja meglazult, rosszabb esetben ki is esett röviddel a visszatérés után. Egyes esetekben a használt ragasztók vagy cementek nem felelnek meg a szabványoknak, ami később komoly problémákat tud okozni. Ráadásul egy külföldi kezelés után, azoknak a fogorvosoknak, akik nem tudják, hogy pontosan milyen beavatkozásokat végeztek el, nehéz bármit is helyrehozni.
Foo mindenkit arra bíztat, hogy alaposan mérlegelje, mielőtt egészségturizmusra adja a fejét.
Vonzónak tűnhet egy olcsó ajánlat, ráadásul szállással, de hosszútávon ezek a beavatkozások sok esetben sokkal több pénzbe és kényelmetlenségbe kerülnek, mint elsőre tűnnek.
A horrorfilm, ami még Stephen Kinget is megrémisztette
Stephen King mindig is éles és gyakran elég kemény kritikával illette a különböző alkotásokat. Kifejtette a nemtetszését a Kill Bill-filmekkel kapcsolatban, de azt is nyíltan vállalta, hogy a saját könyve alapján, Stanley Kubrick által rendezett Ragyogás sem tartozik a kedvencei közé.
Épp ezért volt meglepő, amikor nemrégiben, az író elárulta, hogy van egy film, amit viszont az első perctől az utolsóig tökéletesnek tart, miközben a legfélelmetesebb horrorként gondol rá – írja a Far Out.
Ez a alkotás pedig nem más, mint az 1973-ban bemutatott Ördögűző, William Friedkin rendezésében.
Ezt is olvasd el! 5 horror könyv, mely garantáltan megborzongat
Az Ördögűzőt tartja King minden idők legjobb horrorfilmjének
Fotó: ShutterstockAz Ördögűző az első perctől kezdve rettentő, ahogy az első jelentben megáll az óra, az ember tudja, hogy itt bizony bajlós dolgok vannak készülőben
– idézi a portál Kinget.
Ahhoz képest, hogy egy nagy, stúdiófilmről van szó, rettentő klausztrofóbiás érzése lesz az tőle az embernek. Minden alkalommal, amikor megjelenik Regan – a film főszereplője, akit megszáll az ördög –, az ember egyre jobban belesüllyed a kilátástalan hangulatba és tudja, hogy nincs menekvés.
Ez is érdekelhet! Nevetőgörcsöt kaptak a nézők a világ legelső horrorfilmjén
A portál emlékezetet, hogy King egyébként is nagy rajongója Friedkin munkásságának, az általa rendezett A félelem ára az író egyik kedvenc filmje. Az Ördögűzőt pedig mi is több összeállításunkban ajánlottuk, hiszen valóban egy korszakos, a korát megelőző alkotásról van szó.
Tudományos oka van annak, hogy rettegünk a sötétben – de le lehet küzdeni
Fóbia és irracionális félelem
A fóbia és az irracionális félelem két, egymástól teljesen eltérő jelenség, mégis van, ami összeköti őket – írja az IFL Science, ami annak járt utána, hogy milyen okai lehetnek annak, hogy a kutatások szerint tízből kilenc amerikai retteg a sötétben. Ahogy a portál írja, ez a fajta félelem egyszerre érthető és megmagyarázhatatlan, aminek a leküzdésére többféle megoldás is létezik.
Ezt is olvasd el! Fóbia vs. félelem − hol húzódik a határ a kettő között?
A számok azt mutatják, hogy az emberek közel 70 százalékának vannak irracionális félelemei. Ez azonban nem jelent egyet a fóbiával. Utóbbi ugyanis akkor jelentkezik, ha egy bizonyos dolog vagy esemény időről-időre, visszatérő módon vált ki belőlünk rettegést.
– idézi a portál Melissa Norberget, a Macquarie Egyetem kutatóját.
Ha például valaki olyan területen él, ahol egyáltalán nincsenek kígyók, valószínűleg nem alakul ki nála fóbia a csúszómászókkal szemben. Ha ugyanez a személy elköltözik valahová, ahol sok a kígyó, rögtön kialakulhat nála a fóbia. Pedig semmi nem változott, csak a helyszín.
A félelem valódi oka
A szakértők szerint az, hogy felismerjük a veszélyt és reagálunk rá, maximálisan érthető és evolúciós gyökerei vannak.
Ha az őseink nem rohantak volna el, amikor meglátnak egy vérszomjas fenevadat valahol, akkor nem élték volna túl a találkozást. Ez a fajta veszélyérzet és az erre adott reakció segít abban, hogy életben maradjunk.
– mondja Norberg, aki hozzáteszi, hogy emellett léteznek irracionális félelmek is, melyek közül az egyik leggyakoribb a sötéttől való rettegés.
A sötétben elveszítjük az egyik érzékszervünket, ami felerősíti a félelmet
Fotó: Shutterstock
A sötétben érthető módon fokozódik a félelem, hiszen elveszítjük az egyik érzékszervünket. A látással elképesztő mennyiségű információt gyűjtünk be a külvilágról és ha ezt kikapcsoljuk, a félelem csak tovább nő. Sok kultúrában ráadásul nagyon korán elválasztják a gyerekeket a szülőktől, akik egy külön szobában, sötétben alszanak. Emiatt már gyerekként összekötjük a sötétséget az elhagyatottsággal, a mellőzöttséggel, ami tovább növeli a rettegést.
A szakember hozzáteszi, hogy amint elveszítjük a látás képességét, az agyunk szó szerint elkezd zakatolni és próbál mindent megtenni azért, hogy betöltse a szem funkcióját.
Ezért fordulhat elő, hogy sötétben egyszerűen elképzelünk dolgokat a sarokban vagy más helyen, pusztán azért, mert az agyunk így fejlődött az évezredek során.
Ajánljuk figyelmedbe! Beleremegsz, úgy félsz? Ezt teszi a félelem a testtel
Mi lehet a megoldás?
A szakember szerint akármennyire is bénító a sötétségtől való félelem egyes emberek esetében, van megoldás, ami segíthet legyőzni az indokolatlan pánikot.
A legjobb még mindig az úgynevezett expozíciós terápia, melynek során a pácienseket kontrollált körülmények között kitesszük azoknak az ingereknek, amelyektől rettegnek.
– mondja Norberg.
Az agyunk a sötétben próbál olyan dolgokat elképzelni, amik nem valódiak
Fotó: Shutterstock
A terápia a klasszikus kondicionálás elméletén alapszik, miszerint a szorongás és a félelem idővel csökkenthető azáltal, hogy a személy rendszeresen, biztonságos környezetben kerül kapcsolatba a félelmet keltő ingerekkel, így megszokja azokat.
Egyszóval: a pzsichológusok szerint a közhellyé vált mondás segíthet a legtöbbet, miszerint nézzünk szembe a félelmeinkkel. Ha úgy érezzük, hogy erre egyedül képtelenek vagyunk, kérjük szakemberek segítségét!