Rejtett minta a múltban: a Föld története matematikai logikát követ?

A Vilniusi Egyetem kutatói, élükön a geológus és paleontológus Andrej Spiridonovval, azt állítják: a Föld nagy átalakulásai nem teljesen véletlenszerűek. A tanulmány szerint bolygónk korszakai egyfajta matematikai logika szerint követik egymást, és ezek a minták akár a jövőre is fényt deríthetnek. Spiridonov így fogalmazott:

A földtörténet nagy eseményei – mint például a dinoszauruszokat elpusztító aszteroida-becsapódás – mindig is fordulópontoknak számítottak. Ezek gyakran új korszakok kezdetét jelentették: fajok jelentek meg, kontinensek mozdultak meg, az élet újraírta magát. Ezeket a történéseket eddig inkább különálló katasztrófákként kezeltük – mintha a történelem szeszélyes, kiszámíthatatlan ugrásokból állna. A mostani kutatás azonban arra világít rá, hogy az időbeli határok valójában szabályos időközönként bukkannak fel – írja a ScienceAlert.

A kutatók a Fanerozoikum eonra koncentráltak – ez a földtörténeti időszak nagyjából 540 millió évvel ezelőtt kezdődött, és ide tartoznak a legismertebb korszakok is, például a dinoszauruszok uralta Mezozoikum és a jelenleg is tartó Kainozoikum. A kutatás során nemcsak a hivatalos geológiai időbeosztásokat vizsgálták meg, hanem különféle ősi tengeri élőlények elterjedését is, hogy még pontosabban meg tudják határozni a földtörténeti fordulópontok idejét.

A mintázat pedig elkezdett kirajzolódni: az időegységek közötti határok nem véletlenszerűen oszlanak el, hanem csoportosulásokba rendeződnek. Ezeket a „mozgásokkal teli” időszakokat hosszabb, nyugodtabb korszakok választják el egymástól – mintha bolygónk változásai egyfajta ritmust követnének. Spiridonov szerint:

A szakértők azt is kiszámolták, mennyi időre van szükség ahhoz, hogy a bolygó működését igazán megértsük – szerintük ez az időtáv legalább félmilliárd év. Ez azt is jelenti, hogy az emberiség által ismert történelem csupán egy villanás ebben az időskálában. És talán épp ezért látjuk „nyugodtnak” a Földet: mert eddig egy viszonylag csendes időszakban volt részünk.

A kutatók szerint, ha tényleg meg akarjuk érteni, hogyan működik a bolygónk, akkor hosszabb időtávokra kell tekintenünk. Olyan időszakokra, amikor még nem voltak városok, sőt még emberek sem – csak ősi tengeri élőlények és mozgó kontinensek.