Az Uránusz holdja, az Ariel
Fotó: Shutterstock

A hold rendkívül mély árkainak alján rejtőzhet a fagyott víz

Szakadékokkal és rejtett óceánokkal teli lehet az Uránusz holdja, az Ariel

Szinte naponta jelennek meg hírek arról, hogy a Naprendszer távoli bolygói és azok holdjai ilyen vagy olyan formában vizet rejthetnek. A gond csak az, hogy ezek a feltételezett víztömegek, óceánok mind a felszín alatt rejtőznek, így szinte lehetetlen vizsgálni őket. Ám úgy tűnik, az Uránusz egyik holdjának, az Arielnek a felszíne lehetővé teszi, hogy alaposabban utánajárjunk a víz jelenlétének a kísérőbolygón.


A Science Alert számol be arról a feltehetően forradalmi felfedezésről, melyet a John Hopkins Egyetem kutatóinak köszönhetünk. A Chloe Beddingfield által vezetett kutatócsoport ugyanis hosszú vizsgálatok után arra jutott, hogy az Uránusz egyik holdjának, az Arielnek a felszínén minden bizonnyal víz nyomai találhatók, amiket – az eddigi, hasonló felfedezésekkel ellentétben – akár vizsgálni is lehet.

Ez is érdekelhet! Egy kvantumeszköz sikeresen szimulálta a világegyetem vérfagyasztó végét

A kísérőbolygó felszíne ugyanis rendkívül barázdált és rengeteg hatalmas mélyedés, árok található rajta. A tudósok szerint ezeknek a földi méretekhez képest grandiózus mélyedéseknek az alján szén-dioxiddal dúsított jég található.

A felfedezés azért számít minden eddiginél fontosabbnak, mert Beddingfield szerint az árkok aljának vizsgálatához nincs szükség komolyabb műszerekre, felszerelésre.

Úgy hisszük, hogy ezek a mély barázdák rejthetik magukban a szén-dioxiddal dúsított jégdarabokat

– mondja a kutató.

Ráadásul minden kutatásunk azt támasztja alá, hogy az Ariel belsejében nincs mozgásra utaló jel, tehát a víz nyomait semmi nem is tüntetheti el az árkok aljáról.
Az Ur\u00e1nusz  \u00e9s a holdja, az Ariel

A víz jelenlétének vizsgálata minden eddiginél egyszerűbbnek bizonyul az Ariel esetében

Fotó: Shutterstock

A hold felszínén található árkok ráadásul az égitest legfiatalabb geológiai képződményei közé tartoznak, így az évmilliók során történő változások nem érintették sem őket, sem pedig azt, ami a lerakódott az aljukra.

Ezt is olvasd el! 2031-ben landolhat a Holdon az Európai Űrügynökség vadonatúj leszállóegysége

Természetesen még mindig rengeteg olyan dolog van, amiről nincs biztos információnk. Bár szén-dioxidban dús jégképződmények találhatók az Ariel felszínén, még mindig nem világos, hogy ezek milyen kapcsolatban állnak a barázdákkal, mivel a Voyager 2 nem rendelkezett olyan műszerekkel, amelyek képesek lettek volna feltérképezni a ezeknek az eloszlását

A figyelmetekbe ajánljuk