Az univerzum idén is számtalan izgalmas eseményt és felfedezést tartogatott számunkra – a távoli galaxisok titkaitól az új bolygók felfedezéséig. Ennek apropóján összegyűjtöttük a 2024-es év hat emlékezetes űrbéli eseményét.
Újabb bizonyítékok a kilencedik bolygóra
Illusztráció a feltételezett kilencedik bolygóról Shutterstock A kilencedik bolygó sokáig egy feltételezett objektum volt a Naprendszer külső vidékén, idén áprilisban azonban újabb bizonyítékot találtak a létezésére.
A kutatás azokat az objektumokat vizsgálta, amelyek mozgása azért válik instabillá, mert kölcsönhatásba lépnek a Neptunusz pályájával. Ez az instabilitás azt jelenti, hogy nehezebb őket megérteni, ezért a lehetséges kilencedik bolygót vizsgáló csillagászok általában figyelmen kívül hagyták elemzésükben.
A kutatók ehelyett a tárgyak felé néztek, és megpróbálták megérteni a mozgásukat. A legjobb magyarázat az, hogy egy másik, még fel nem fedezett bolygóról származnak. A csoport szimulációk egész sorát végezte el, hogy megértse, hogyan befolyásolják az objektumok pályáját különböző dolgok, köztük a körülöttük lévő óriásbolygók, például a Neptunusz, a Tejútrendszerből érkező galaktikus árapály és az elhaladó csillagok.
A csapat pedig továbbra is azt állítja, hogy a kilencedik bolygó elmélete mindezekre a legjobb magyarázat.
Különös égitest a Mars pályáján
UnsplashCsillagászok áprilisban megerősítették egy új trójai aszteroida létezését a Mars körül. A vörös bolygó új kísérője megelőzi a bolygót a pályáján, de a többi trójai aszteroidától eltérően ez instabil pályán lehet, ami érdekes lehetőségeket sejtet a múltjával kapcsolatban.
Ez is érdekelhet: A NASA kiadott egy playlistet ijesztő hangokkal az űrből
Valódi halálcsillagra bukkanva
Májusban különös magnetárt fedeztek fel a kutatók, ami a Tejútrendszertől meglehetősen messze helyezkedik el szerencsénkre, mivel egy bolygónkhoz közeli objektum 1000 km-es távolságból atomi szinten szaggatna szét mindent.
A magnetár olyan neutroncsillag, melynek rendkívül erős a mágneses tere, a közbeszédben pedig sokszor halálcsillagként emlegetik.
A magnetárokat eddig nagyon ritkán sikerült észlelnie a csillagászoknak, az elmúlt fél évszázadban mindössze háromszor volt rá példa és ezek is a Tejútrendszeren belül helyezkedtek el. Ez a felfedezés viszont az első, amikor bizonyítékot találtak egy magnetár galaxison kívüli elhelyezkedésére.
Záptojás szagú planéta
A tudósok a James Webb Űrteleszkóp adatai alapján tanulmányozták a HD 189733 b atmoszféráját még júliusban, amely perzselő hőmérsékletű és üvegesőhöz hasonló csapadékkal rendelkezik. A kutatók rájöttek, hogy a Földtől 64 fényévre található objektum légköre főként kénhidrogénből áll. Ez a gáz szellentések közben is kibocsátásra kerül, így nem meglepő, hogy a bolygón kellemetlen szagok terjengenek:
feltehetőleg záptojásra emlékeztető aromája lehet a levegőnek.
A legidősebb galaxis
Egy augusztusban közzétett tanulmány bemutatta az általunk ismert univerzum legörebb galaxisát. Csillagászok számításai alapján a JADES-GS-z14-0 névre keresztelt galaxis mindössze 1600 fényév távolságra lehet, és az ~13,8 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett ősrobbanás után mindössze 300 millió évvel jöhetett létre. Ennél talán még érdekesebb, hogy idős kora ellenére a galaxis által kibocsátott fény fiatal csillagokból származik, nem pedig egy közelben lévő szupertömegű fekete lyukból.
A tudósok hozzátették, a csillagok fényessége arra utal, hogy a galaxis több százmilliószorosa a Nap tömegének.
Vulkánok a Hold „sötét oldalán"
Unsplash
Egy kínai misszió által gyűjtött minták elemzése során több mint 4,2 milliárd éves bazalt darabokat találtak a Holdon. Míg a tudósok már eddig is tudtak a Hold közeli oldalán zajló vulkáni tevékenységről, amelyet a Földről is láthatunk, a „sötét oldal” geológiája merőben más, és még nagyrészt feltáratlan volt idáig. A novemberi elemzésből pedig kiderült, hogy
