a Föld látképe az űrből egy űrszondával

Bár a sci-fi filmek azt akarják elhitetni velünk, hogy az űr hihetetlenül hideg, ez nem igazán fedi a valóságot. Valójában egyáltalán nincs is hőmérséklete.


A hőmérséklet a részecskék mozgási sebességét méri, a hő pedig azt, hogy egy tárgy részecskéi mennyi energiával rendelkeznek. Egy valóban üres térben azonban nincsenek részecskék és sugárzás, azaz hőmérséklet sincs. De vajon van-e valóban üres része az űrnek?

Az űr legforróbb régiói közvetlenül a csillagok körül vannak, ahol minden feltétel adott a magfúzió beindításához. A dolgok akkor melegszenek fel, amikor a csillagból érkező sugárzás eléri az űr egy olyan pontját, ahol sok a részecske. Ekkor tud a Nap sugárzása valamire ténylegesen hatást kifejteni, olvasható a Space.com cikkében.

Ezért van az, hogy a Föld sokkal melegebb, mint a bolygónk és csillaga közötti terület. A hő a légkörünkben lévő részecskékből származik, amelyek a napenergiával rezegnek, majd egymásnak ütköznek, és ezt az energiát szétosztják. A csillagunkhoz való közelség és a részecskék azonban önmagukban nem jelentenek garanciát a melegre. A Merkúr − a Naphoz legközelebb eső bolygó − napközben forró, éjszaka pedig dermesztően hideg. Hőmérséklete -178 ⁰C-ra is le tud csökkenni.

univerzum

Fotó: NASA / unsplash

A csillagoktól távol a részecskék annyira szét vannak szóródva, hogy a hőátadás a sugárzáson kívül mással nem lehetséges, ami azt jelenti, hogy a hőmérséklet radikálisan lecsökken. Ezt a régiót nevezzük csillagközi közegnek. A csillagközi közegben a leghidegebb és legsűrűbb molekuláris gázfelhők hőmérséklete -263 ⁰C, míg a kevésbé sűrű felhőké -173 ⁰C is lehet.

A világegyetem olyan hatalmas és olyan sokféle objektummal van tele − némelyik hiperforró, mások elképzelhetetlenül hidegek −, hogy lehetetlen lenne egyetlen hőmérsékletet megadni. A kozmikus mikrohullámú háttér (CMB) az egyetlen, aminek hőmérséklete egységesen -270⁰C. De ez sem volt mindig ilyen hideg, kiindulási hőmérséklete a becslések szerint 2,726⁰C körül lehetett, de mivel a világegyetem folyamatosan tágul, egyre hidegebb lesz.

​Mi történne velünk az űrben?

\u0171rhaj\u00f3s az \u0171rben

Fotó: Niketh Vellanki / unsplash

A hőátadásnak három módja van: a hővezetés, ami érintés útján történik; a hőáramlás, ami folyadékok hőátadásával megy végbe, és a hősugárzás. A vezetés és az áramlás nem történhet meg az üres térben az anyag hiánya miatt, így kizárólag a lassú sugárzás működik.

Tehát ha egy űrhajóst hagynának egyedül sodródni az űrben, akkor az űr vákuum-közeliségének való kitettség nem fagyasztaná meg őt, ahogy azt a sci-fikben ábrázolják. Mivel a megfagyáshoz hőátadásra van szükség, a légkör hiánya miatt az űrhajós − aki csak sugárzási folyamatok révén veszítene hőt − sokkal gyorsabban halna meg dekompresszióban, minthogy megfagyna.

A figyelmetekbe ajánljuk