Két új tanulmány szerint a növények nemcsak képesek túlélni a Holdon uralkodó alacsony gravitációban – legalábbis az egyetlen csírázó faj alapján –, hanem talán még jobban is kedvelik azt.
Amikor a Chang'e 4 2019 januárjában leszállt a Holdra, olyan hasznos dolgott vitt magával, amely meghatározhatja az űrkutatás jövőjét: négy növényfaj magjait, amelyeket a Hold felszínén akartak termeszteni a kutatók.
Egyetlen gyapotmag csírázása akkoriban nagy feltűnést keltett, de a növekedés többről szól, mint a csírázásról. Ha a Holdon termesztett növények kevésbé produktívak vagy sérülékenyebbek, mint a Földön termesztett növények, az nagy probléma lesz – írja az IFLScience.
Ez is érdekelhet: Végre tudjuk, hogy a Hold sötét oldala miért sokkal kráteresebb
Több mint négy évbe telt, de nyilvánosságra hozták a kísérlet fontos eredményeit, amelyek arra utalnak, hogy a Holdon és a Marson való kolóniák létesítésének akadályai közül az élelmiszertermelés talán nem is az egyik. Ugyanakkor még mindig nagyon kezdetleges ez a projekt.
Fontos megjegyezni, hogy a Chang'e 4 nem próbálta meg a magokat holdi talajban termeszteni. Más kísérletek kimutatták, hogy ez lehetséges, bár nehéz. Ehelyett csak azt vizsgálták, hogy a Hold alacsony gravitációja és magas sugárzása problémát jelent-e a növények számára. A gravitáció a legfontosabb része ennek a kérdésnek
Az alacsony gravitáció segíthet ellensúlyozni néhány más nehézséget, amelyekkel a Földön kívül kell szembenézni.
Az első eredményeket, amelyek a holdfelszíni és a földi növényeket hasonlítják össze, a Csungking Egyetem egy csapata júniusban tette közzé, és most további részletek is rendelkezésre állnak. Miközben a Chang'e 4 a Holdon tette a dolgát, a szerzők azonos hőmérsékleten, páratartalomban és légnyomásban tartott, azonos talajjal rendelkező létesítményben helyezték el a magokat a Földön.
Unsplash
Felfedeztük, hogy az 1/6 g holdi gravitáció felgyorsítja a magok csírázását
– jelentették be a kutatók az egyik tanulmányban.
Az akkori beszámolókkal ellentétben a Holdon csak egy gyapotmag csírázott ki, a többi növény közül pedig egyik sem. A Földön néhány repce növény csírázott, a gyapotmagokkal együtt.
A holdi csemete legnagyobb veszélye a hosszú éjszaka volt, amely kilenc földi nappal a leszállás után kezdődött. A hőmérséklet a holdi fülkében -52°C-ra (-61°F) csökkent, így a földi vezérlést is ennek megfelelően hűtötték le. A meleg csak 18 földi nap múlva tért vissza.
Meglepő módon a holdi csemete még mindig zöld és életteli volt, amikor a fény visszatért. A földi megfelelői azonban elhaltak és feketesárga színűek voltak. A bátor holdcsemete túlélte a második holdi napot, bár növekedése megtorpant, amit a kutatók azzal magyaráznak, hogy a rekeszben elfogyott az oxigén.
A kutatók azt gyanítják, hogy az alacsony gravitáció kiváltott egy olyan fagyállóságot, amelyet egyes sarkvidéki növények fejlesztettek ki, de amely a meleg éghajlatú növények, például a gyapot esetében már régen deregulálódott. Sajnos azonban a gyapotcsemete a második holdi éjszaka során elpusztult, és öt holdi nap alatt a többi mag közül egyik sem csírázott ki.
A szerzők a másik három növényfaj csírázásának elmaradását annak tulajdonítják, hogy a hőmérséklet az első öt napban meghaladta a komfortzónát.
Olvasd el ezt is! Becsapódás és lávatánc: videón nézhetjük meg hogy alakulhatott ki a Hold
A Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek bebizonyították, hogy a növényeknek nincs szükségük a gravitációra a növekedéshez, sőt, még gyümölcsök is teremnek. Ezeket a növényeket azonban általában minden más szempontból optimális körülmények között tartották. Az a tény, hogy az alacsony gravitációjú gyapot képes legyőzni a hideget, olyan felfedezés, amely rendkívül fontos lehet a jövőt illetően.
A marsi bázisok számára még fontosabb lesz a mezőgazdasági művelés képessége, mint holdi társaik számára. Az élelmiszereknek a Földről a Holdra való szállítása drága lesz, de közel sem olyan megfizethetetlen, mint a Marsra. A holdi gravitáció nagyjából kétszerese, és remélhetőleg a Mars is hasonló hatással lesz a növényekre.
