Ezért akar a NASA tüzet gyújtani a Holdon
A tűz az űrkutatás egyik legnagyobb kockázata, és ez a Holdra tervezett küldetések esetében különösen igaz. A NASA ezért egy olyan kísérletet készít elő, amelynek során azt vizsgálnák, hogyan égnek különböző anyagok a Hold felszínén. A kérdés elsőre szokatlannak tűnhet, valójában azonban nagyon is gyakorlati: ami a Földön alig vagy egyáltalán nem gyúlékony, az holdi körülmények között egészen másképp viselkedhet.
A ScienceAlert mutatja be a NASA legújabb kutatását, amely arról ír, hogy a holdi gravitáció és a gázok eltérő mozgása miatt a láng viselkedése jelentősen különbözhet a földi tapasztalatoktól. A Földön a forró gázok felfelé szállnak, helyükre pedig friss, hűvösebb oxigén áramlik, ami bizonyos esetekben még ki is olthatja a tüzet. A Holdon ez az áramlás jóval lassabb, ezért az oxigén folyamatosan táplálhatja a lángot anélkül, hogy olyan gyors mozgás alakulna ki, amely megszüntetné az égést.
A NASA évtizedek óta egy szabványos földi teszttel vizsgálja, mennyire tűzveszélyes egy adott anyag. Ennek lényege, hogy lángot tartanak egy függőlegesen rögzített minta aljához, majd megnézik, milyen irányban és milyen mértékben terjed tovább az égés. A probléma az, hogy ez a módszer földi körülmények között működik, miközben az űrben egészen más fizikai viszonyok érvényesülnek. A Nemzetközi Űrállomáson például a láng nem felfelé nyúlik, hanem inkább lassan terjedő, gömbszerű formát vesz fel, és nagyrészt a szellőztetőrendszer mozgása határozza meg a viselkedését.
A NASA korábban többféle módon próbálta már jobban megérteni ezt a jelenséget. Végeztek kísérleteket a Saffire-programban is, amely során leválasztott, személyzet nélküli teherkapszulákban gyújtottak meg különböző anyagokat, majd figyelték, hogyan terjed a tűz mikrogravitációban. Ezekből az derült ki, hogy a láng olykor a légáramlással ellentétes irányba halad, és bizonyos vékonyabb anyagok forróbban égnek, mint azt korábban gondolták. Ez már önmagában jelezte, hogy a jelenlegi tudásunkkal nem írhatjuk le pontosan, mi történik az űrben.
A következő lépés a Flammability of Materials on the Moon, röviden FM2 nevű kísérlet lehet. Ezt egy kereskedelmi holdi küldetéssel juttatnák el a Hold felszínére, ahol egy zárt kamrában négy szilárd üzemanyagmintát gyújtanának meg. A berendezés kamerákkal, sugárzásmérőkkel és oxigénszenzorokkal figyelné az égés folyamatát valós időben. A kutatók számára ez azért különösen fontos, mert a Hold gravitációs viszonyait jelenleg sehol máshol nem lehet tartósan előállítani, így ilyen hosszúságú és ilyen pontosságú mérésre eddig nem volt lehetőség.
A kísérlet eredményei később abban segíthetnek, hogy a NASA biztonságosabb anyagokat válasszon a jövő holdi bázisaihoz és emberes küldetéseihez. Egy holdi lakóegységben vagy munkatérben a tűz ugyanis nem egyszerű műszaki kellemetlenség, hanem az egész személyzetet veszélybe sodró helyzet lehet. Éppen ezért a kutatók szerint a legfontosabb most az, hogy még az állandó emberi jelenlét előtt pontos képet kapjanak arról, hogyan viselkedik a láng a Holdon. Az FM2 ebből a szempontból mérföldkő lehet, mert elsőként szolgáltathat közvetlen adatokat a tűz működéséről a Földön kívüli, részleges gravitációs környezetben.
Olvasd el ezt is!