A kokainszennyezés a vadon élő lazacok viselkedését is megváltoztathatja
Egy friss kutatás eredményei szerint a kábítószer-használat nyomai már a természetes vizek élővilágára is hatással lehetnek. A vizsgálat arra jutott, hogy a szennyvízzel a tavakba és folyókba jutó kokain, illetve annak bomlástermékei mérhetően megváltoztathatják a vadon élő atlanti lazacok mozgását. A Current Biology folyóiratban közölt eredmények különösen fontosak, mert ezúttal nem laboratóriumi körülmények között, hanem természetes élőhelyükön figyelték meg a halakat.
A kutatók a svédországi Vättern-tóban követték nyomon a fiatal atlanti lazacok viselkedését. Összesen nagyjából 105 egyedet vizsgáltak nyolc héten át, akusztikus nyomkövetéssel és lassan felszabaduló implantátumok segítségével. Az állatokat három csoportra osztották: volt egy kontrollcsoport, a másik két csoport pedig vagy kokainnal, vagy annak egyik gyakori, szennyvízben megtalálható bomlástermékével került kapcsolatba. A leglátványosabb változást annál az anyagnál figyelték meg, amely a szervezetben a kokain lebomlása után keletkezik.
A kutatás szerint a benzoylecgonin nevű vegyületnek kitett lazacok jóval aktívabbá váltak, mint a tiszta vízben élő társaik. Ezek a halak hetente csaknem 1,9-szer akkora távolságot úsztak meg, és akár 12,3 kilométerrel messzebbre is elkóboroltak a tóban, mint az normális lenne. A szakemberek azt is látták, hogy ez a fokozott mozgás nem csillapodott, sőt az idő előrehaladtával még erősebben jelentkezett. Mivel a halak mozgása alapvetően meghatározza az állomány szerkezetét és a táplálékhálózat működését, az ilyen változások beláthatatlan következményekkel járhatnak az egész ökoszisztémára nézve.
A jelenség különösen aggasztó, mert a szennyezés nem valamilyen rendkívüli helyzetből adódik, hanem a mindennapi emberi tevékenység mellékterméke. A modern szennyvíztisztító rendszerek sokszor nem képesek teljesen kiszűrni a gyógyszerek és illegális szerek mikroszkopikus maradványait, így a tavak és folyók valójában egyre többféle vegyi anyagot hordoznak. A kutatás egyik fontos tanulsága az is, hogy a kockázatbecslések gyakran magára az eredeti vegyületre koncentrálnak, miközben ebben az esetben épp a kokain bomlásterméke bizonyult erősebbnek a viselkedés megváltoztatásában, mint maga a drog.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a mostani eredmények nem jelentenek veszélyt az emberi fogyasztókra, mert ezek a vegyületek idővel lebomlanak. A nagy kérdés inkább az, milyen hosszú távú hatása lehet annak, ha az állatok tartósan ilyen szennyezett környezetben élnek. A következő lépés ezért annak feltárása lesz, mely fajok a legérzékenyebbek az ilyen típusú terhelésre, és hogy a megváltozott mozgás végül rontja-e a túlélési esélyeiket vagy a szaporodási sikerüket. Ahogy az Interesting Engineering is kiemeli, a meglepő valójában nem maga a kísérlet, hanem az, hogy az emberi eredetű szerek már most is nap mint nap jelen vannak a természetes vizekben.
Olvasd el ezt is!