Rengeteget ronthatnak a koncentrációnkon az ultrafeldolgozott élelmiszerek
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek ma már szinte észrevétlenül épülnek be a mindennapi étrendbe. Készételek, chipsek, üdítők, gyors desszertek – sokaknál ezek adják a napi kalóriabevitel jelentős részét. Egy friss kutatás szerint a hatásuk a figyelmünkön is meglátszódhat.
Az ausztrál Monash Egyetem vizsgálata több mint 2000, 40 és 70 év közötti ember adatait elemezte. A résztvevők kitöltöttek egy részletes kérdőívet az étrendjükről, majd a tudósok több tesztben is mérték a koncentrációjukat és a gondolkodási sebességüket. Az életmódra és az egészségi állapotra vonatkozó adatokból a kutatók a demencia kockázatát is megbecsülték.
A kutatást vezető Barbara Cardoso, a Monash Egyetem táplálkozás-biokémikusa szerint az eredmények egy irányba mutatnak. Azoknál, akiknél nagyobb arányban szerepeltek ultrafeldolgozott élelmiszerek az étrendben, gyengébb eredmények születtek a figyelmet mérő feladatokban. Minden 10 százalékos növekedéshez mérhető, bár nem látványos visszaesés társult. Ahogy Cardoso fogalmazott erről:
Ez a különbség elsőre aprónak tűnhet, mégis tartós szokásról van szó, amelynek hatásai idővel összeadódhatnak. Klinikailag ez tartósan alacsonyabb eredményekben jelent meg a figyelmet és a feldolgozási sebességet mérő teszteken. A magasabb arányú fogyasztás a demencia kockázatával is együtt járt, bár ez az összefüggés önmagában még nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot. Inkább egy olyan mintázat rajzolódik ki, amely további vizsgálatot igényel.
Az adatokból az is látszik, hogy kiknél gyakoribb ez az étrend, írja a ScienceAlert. Több ultrafeldolgozott élelmiszer került azok asztalára, akik alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek, elhízással éltek, vagy kevésbé követték a kiegyensúlyozott, például mediterrán jellegű étrendet.
A memória teljesítményében viszont nem mutatkozott egyértelmű eltérés, a különbség inkább a figyelemben és a feldolgozás tempójában jelent meg. Felmerül az is, hogy nem pusztán az étrend összetétele számít, hanem az ételek előállítása is. Az ipari feldolgozás során az alapanyagok szerkezete megváltozik, és különféle adalékanyagok kerülnek beléjük, amelyek hosszabb távon hatással lehetnek a szervezetre.
Más tényezők is szerepet játszhatnak. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása gyakran együtt jár olyan állapotokkal, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy az elhízás, ezek pedig önmagukban is befolyásolják az agy teljesítményét. Az összefüggés iránya sem egyértelmű: elképzelhető, hogy a nehezebb koncentrációval élők gyakrabban nyúlnak gyorsan elérhető ételekhez.
Olvasd el ezt is!