Az ivóvizünk sótartalma is vérnyomásproblémát okozhat
A magas vérnyomást legtöbben az étrenddel vagy az életmóddal kötik össze. Egy új kutatás szerint azonban a probléma forrása jóval hétköznapibb is lehet: az ivóvíz.
A háttérben az ivóvíz megnövekedett sótartalma áll. A tengerszint emelkedésével egyre több helyen jut tengervíz az édesvízkészletekbe, különösen a part menti térségekben. Ennek következtében a talajvíz – amely sok régióban az ivóvíz fő forrása – fokozatosan sósabbá válik. Rajiv Chowdhury és csapata azt vizsgálta, hogy ez a változás milyen hatással lehet a vérnyomás alakulására.
Egy 27 kutatást összegző elemzés, amely több mint 74 ezer ember adatait vizsgálta, arra jutott, hogy akik sósabb ivóvizet fogyasztanak, azoknak átlagosan magasabb a vérnyomása. A különbség elsőre kicsinek tűnik: a felső érték körülbelül 3,2 Hgmm-rel (higanymilliméterrel, vagyis a vérnyomás mérésének egységével), az alsó pedig nagyjából 2,8 Hgmm-rel magasabb. Egyénenként ez alig észrevehető eltérés, de ha sok embert nézünk együtt, már komoly hatása lehet a lakosság egészségi állapotára.
A kutatás következetes összefüggést talált a sósabb ivóvíz és a magasabb vérnyomás között. Az érintetteknél 26 százalékkal nagyobb volt a magas vérnyomás kialakulásának kockázata. Ez az arány nagyságrendileg hasonló más ismert kockázati tényezőkhöz, például az alacsony fizikai aktivitáshoz, írja a ScienceAlert. A hatás különösen a tengerparti régiókban jelentkezik, ahol a lakosság sok esetben észrevétlenül jut többlet nátriumhoz az ivóvízen keresztül. Világszerte több mint hárommilliárd ember él ilyen területeken, sokan közülük olyan országokban, ahol a talajvíz jelenti az elsődleges ivóvízforrást.
A magas vérnyomás ma már több mint egymilliárd embert érint, és a szív- és érrendszeri betegségek egyik vezető kockázati tényezője. A megelőzésről szóló ajánlások azonban jellemzően az egyéni életmódra koncentrálnak, miközben a környezeti hatások jóval kevesebb figyelmet kapnak.
A kutatás éppen erre a hiányra mutat rá. Az ivóvíz sótartalma olyan tényező lehet, amelyet az egyén alig tud befolyásolni, mégis hozzájárulhat a napi nátriumbevitelhez. A jelenlegi nemzetközi irányelvek – köztük az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai – nem határoznak meg egészségügyi határértéket az ivóvíz nátriumtartalmára, ami tovább növeli a bizonytalanságot.
A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség annak megértéséhez, hogy a sós ivóvíz hosszú távon milyen hatással van a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására. Az azonban már most látható, hogy a klímaváltozás nem csupán a környezetet alakítja át, de közvetve az egészségünkre is hatással lehet.
Olvasd el ezt is!