Kihaltnak hitték, most csikó született a Csernobilban is élő vadlóból
Sokáig úgy tűnt, hogy a Przsevalszkij-ló története szomorú véget ér, miután a faj a kihalás szélére sodródott. A világ utolsó valóban vadon élő lovaként számon tartott állat a 20. század közepére teljesen eltűnt a természetből, nemrég azonban jó hír érkezett a fajvédelmi programból: csikó született a bronxi állatkertben. Egyetlen fiatal állat születése ennél a fajnál jóval többet jelent egy kedves állatkerti eseménynél.
A Przsevalszkij-ló, tudományos nevén Equus ferus przewalskii, azért számít kivételesnek, mert a házilovakkal ellentétben soha nem háziasították. Zömökebb testalkatú, rövidebb lábú, és sötét, felálló sörénye egészen más karaktert ad neki, mint amit megszokhattunk. Egykor a mongol és közép-ázsiai sztyeppék állata volt, élőhelye azonban fokozatosan beszűkült, írja az IFLScience.
A faj hanyatlásában több tényező is szerepet játszott: az élőhelyek elvesztése, a háziállatokkal való versengés, a vadászat és az éghajlati változások együtt vezettek oda, hogy az 1960-as évekre a Przsevalszkij-lovat kihaltnak nyilvánították a vadonban. Teljes eltűnését végül az állatkerti és tenyésztési programok akadályozták meg. A ma élő állomány néhány, korábban befogott vadon élő egyed leszármazottja.
A bronxi állatkert új csikója április 21-én született, és már a csordával együtt látható a Wild Asia Monorail területén. Az állatkert játékos csikóként írta le, születését pedig okkal nevezte ünneplésre méltó eseménynek. A Przsevalszkij-ló továbbra is veszélyeztetett, a világállomány kicsi, ezért minden új egyednek jelentősége van a faj hosszú távú fennmaradása szempontjából.
Érdekesség, hogy a természetvédelmi munka célja idővel már nem pusztán a faj életben tartása volt. A kutatók és állatkertek arra törekedtek, hogy a lovak egyszer visszakerülhessenek eredeti vagy ahhoz hasonló élőhelyekre. 1992-ben Mongóliában indult újra a vadonba telepítés egyik legfontosabb szakasza, később Kínában, Kazahsztánban és a csernobili tiltott zónában is megjelentek szabadon élő állományok.
Csernobil ebben a történetben különös, mégis fontos mellékszál. Az emberi jelenlét évtizedek óta korlátozott a térségben, így a terület több nagytestű emlős számára viszonylag zavartalan élőhellyé vált. A 2020 és 2021 között végzett terepmunka során a kameracsapdák több mint ezerszer rögzítették a Przsevalszkij-lovakat a tiltott zónában. A kutatók szerint ebben a nagy erdőtüzek utáni változások is szerepet játszhattak. A tűz után megjelenő friss növényzet vonzani kezdte a patás állatokat, köztük a Przsevalszkij-lovakat is.
A faj helyzete ennek ellenére továbbra is sérülékeny. A becslések szerint világszerte kevesebb mint kétezer Przsevalszkij-ló él, és a hosszú távú fennmaradáshoz a genetikai sokféleség megőrzése elengedhetetlen. Ebben ma már modern tudományos eszközök is segítenek: a kutatók 2024-ben feltérképezték a faj teljes genomját, a klónozás pedig megjelent a természetvédelmi lehetőségek között, miután 2020-ban megszületett az első sikeresen klónozott Przsevalszkij-ló.
Olvasd el ezt is!