Régóta foglalkoztatja a tudósokat a csillagközi bolygók kialakulásának rejtélye. Egy új tanulmány közelebb jutott a megoldáshoz.
Húsz évvel ezelőtt meglepő dologra bukkant az Egyesült Királyság Infravörös Teleszkópja: a Hawaii-n működő űrtávcső több tucat szabadon keringő bolygót fedezett fel a távoli Orion-ködben. Üzembe helyezése óta a James Webb is pásztázza a környéket, aminek köszönhetően több száz további úgynevezett csillagközi bolygót azonosítottak a tudósok.
A csillagközi bolygók tehát nem egy anyacsillag körül keringenek (ahogy például Földünk a Nap körül), hanem szabadon haladnak a csillagközi térben.
További érdekesség, hogy az említett bolygók nem magányosan teszik ezt, hanem párokat alkotnak. A több száz hasonló égitest közül nyolcvannak ráadásul a Jupiterhez hasonló vagy annál is nagyobb tömege van.
Nem csoda tehát, hogy a tudósok régóta rá akarnak jönni arra, hogyan és miért jönnek létre ezek a „kóbor” bolygópárok.
Ez is érdekelhet: A James Webb megtalálhatta az univerzum első csillagait
Az Orion-köd a Földről nézve
Fotó: Unsplash
Úgy tűnik, egy friss tanulmány közelebb jutott a rejtély megoldásához – írja a Live Science.
Egy kínai kutatópáros az egyik legnépszerűbb elméletet próbálta igazolni számítógépes szimulációk segítségével. A teória szerint a csillagközi bolygók valaha egy anyacsillag körül keringtek, de egy elhaladó csillag óriási gravitációs ereje kiszakította őket eredeti környezetükből.
A Sanghaji Jiao Tong Egyetem kutatói több tízezer szimulációt futtattak le számítógépükön. Közös volt mindegyik modellben, hogy a Jupiteréhez hasonló tömegű bolygópárok keringtek egy anyacsillag körül. A tudósok ezt követően azt is modellezték, ahogy elhalad egy hatalmas csillag a bolygópárok közelében.
Ezt is figyelmedbe ajánljuk: Örök sötétség uralkodik ennek a Föld-szerű bolygónak az egyik oldalán
Illusztráció
Fotó: Unsplash
A több tízezer szimuláció lefuttatása után világosan kiderült: igen csekély (kevesebb mint 1%-os) a valószínűsége annak, hogy egy csillag a bolygópár mindkét tagját képes legyen kilökni eredeti pályájáról.
A tanulmány még elbírálás előtt áll, így nem érdemes elhamarkodott következtetéseket levonni.
Ha azonban helyesnek bizonyulnak a kínai kutatópáros számításai, akkor egy másik elmélet kerülhet előtérbe.
Eszerint a kóbor égitestek keletkezése a csillagokéra hasonlít, azaz csillagközi gázfelhőkben jönnek létre, amikor azokat összenyomja a gravitáció.
Talán nemsokára választ kapunk a rejtélyre.
