A tudósok egyre biztosabbak abban, hogy a Jupiter holdjának, az Europa felszíne alatt hatalmas, sós vízből álló óceán található. Korábban is utaltak erre jelek, és a legutóbbi időkben az egyik legnépszerűbb kutatási területe lett a csillagászatnak, most pedig ismét érdekes felfedezésekkel álltak elő a kutatók.
Az Europa és az Enceladus földalatti óceánjai alkalmanként az űrbe juttatják az anyagot, amelyek a jégkristályok permetében megfagynak. A laboratóriumi kutatások kimutatták, hogy ezekben az óceáni világokban jelen van az élet, és a jelenlegi technológia minimális mennyiségben képes kimutatni azt – írja az IFLScience.
Ez is érdekelhet: Több mint 20 éve nem fotózták le ilyen közelről a Jupiter jeges holdját
Most először mutattuk meg, hogy a sejtek anyagának még egy parányi töredékét is azonosítani lehet egy űrhajó fedélzetén lévő tömegspektrométerrel. Eredményeink még nagyobb bizalmat adnak nekünk abban, hogy a modernebb műszerek segítségével képesek leszünk a földihez hasonló életformák kimutatására, amelyekről egyre inkább úgy véljük, hogy jelen lehetnek az óceánokat hordozó holdakon
– mondta a kutatás vezető szerzője, Dr. Fabian Klenner.
A kutatócsoport egy egyszerű baktériumot választott, hogy szimulálja az Europa óceánjának lehetséges életformáit. A Sphingopyxis alaskensis nevű baktériumot használták, amely Alaszka vizében található, ami jól átvészeli a hideget, és kevés tápanyaggal is megbirkózik.
A csapat elképzelése szerint a baktériumok elérhetik az eltemetett óceán felszínét, és ott buborékosodhatnak ki, ahol a repedések összekötik a felszínnel. Ezek a buborékok biomasszát hordozhatnak – mint az óceáni hab a tengeri permetben –, majd ezek a molekulák a jégszemcsékben rekednek.
Olvasd el ezt is! Annyi Jupiter-szerű bolygó lehet a Naprendszerekben, hogy az mindent megváltoztathat
A NASA októberben induló Europa Clipper űrszondájának műszerei képesek ilyen anyagok, különösen a lipidek kimutatására. Ezek a zsírmolekulák alkothatják az idegen életformák membránjait, és molekuláris szerkezetüket tekintve sokkal stabilabbak, mint a DNS.
Megfelelő műszerekkel, mint például a NASA Europa Clipper űrszondáján található SUrface Dust Analyzer, talán könnyebb lesz az életet vagy annak nyomait találni a jeges holdakon. Persze csak akkor, ha az élet ott van, és gondoskodik arról, hogy egy olyan környezetből származó jégszemcsékbe zárva legyen, mint például egy felszín alatti víztározó
– tette hozzá Frank Postberg, a tanulmány másik szerzője, a berlini Freie Universität bolygótudományi professzora.
