europa hold
NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS

Több mint 20 éve nem fotózták le ilyen közelről a Jupiter jeges holdját

A héten a NASA Juno űrszondája extrém közel, 352 kilométerre megközelítette a Jupiter körül keringő óriási jeges hold, az Europa felszínét. Ha pedig már ott járt, képeket is készített. Ráadásul több mint 20 éve nem fotózták le ilyen közelről a Jupiter holdját.

A Juno küldetése még 2011-ben indult a Naprendszer legnagyobb bolygójának tanulmányozására, miután 2021-ben sikeresen befejezte elsődleges küldetését, a Juno csapata a szonda segítségével a Jupiter holdjait kezdte el tanulmányozni, köztük az Európát, a Ganymedest és az Iót.

A mostani elrepülés során a Juno tudományosan fontos megfigyeléseket végzett az Európáról, többek között nagy felbontású képeket készített a felszínéről. A legutóbbi látogatást még a NASA Galileo űrszondája tette, amely legutóbb 2000-ben repült el az Europa mellett.

A tudósok szerint a kép csak egy kis ízelítő abból a figyelemre méltó új tudományos eredményből, amelyet a Juno műszereinek és érzékelőinek egész sora fog nyújtani. Az űrszonda ugyan az Europa árnyékában volt, de a Jupiterről visszaverődő napfény elegendő fényt biztosított a Juno kamerájának a képek rögzítéséhez.

Ezt még a Galileo fotózta 1997-ben

NASA, JPL-Caltech, SETI Institute, Cynthia Phillips, Marty Valenti

A fenti kép, amelyet a Galileo 1997-ben készített, egy nagyjából természetes színű kép az Európáról, és az Európa felszíni geológiájának változatosságát lehet felfedezni rajta.

Ez a kép pedig a Juno szonda nyers képe, amely szeptember 29-én készült az Europa felé. Mindkét képen a hold felszínét átszelő hosszú lineáris repedések és gerincek láthatók.

NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS

Az új képek feldolgozása után a kutatók remélik, hogy az Europa korábbi küldetésekről készült képekkel való összehasonlításukból kiderülhet, hogyan változott a jeges hold az évtizedek során.

Az Európának egyébként vastag jégpáncélja van, a becslések szerint 16 és 24 kilométer közötti vastagsággal. A csillagászok úgy vélik, hogy a jeges felszín alatt egy sós óceán rejtőzik, amely a becslések szerint 65-160 kilométer mély lehet. Ez nagy lehetőség a Földön kívüli élet keresésében, hiszen a folyékony víz minden élő szervezet egyik alapvető összetevője.


A korábbi küldetések vízgőzcsóvákat láttak, amelyek a fagyott burokból törnek elő. A Juno csapata még mindig dolgozik a csütörtöki elrepülésről készült képek feldolgozásán, de a tudósok remélik, hogy sikerült megörökíteniük az Europa felszínéről feltörő vízcsóvákat.

(Insider)


A figyelmetekbe ajánljuk