A 2016 óta a Jupiter tanulmányozásán dolgozó Juno aktívan tevékenykedik az elmúlt hetekben.
A NASA még június végén közelítette meg húsz év után újra a Jupiter legérdekesebb holdját, a Ganymedest, amiről képeket és videót is készített.
Most a Juno a Jupiter legbelső holdjáról, az Ióról küldött hanganyagot. Az eszköz a Juno Waves nevű műszerrel felvette a Jupiterből származó rádióhullámokat, és közben sikerült elcsípni az Ióból érkező elektronok „hangját" is, amelyek a bolygó felé tartottak.
Ezzel arra is rájöttek a kutatók, hogy mi okozhatja a Jupiter rendkívül erős rádióhullámait, amely a bolygó mágneses mezejéből érkezik. Utóbbi egyébként a Naprendszer legnagyobb és legerősebb mágneses mezeje: nagyjából húszezerszer erősebb, mint a Földé.
Mivel a négy hold közül az Io van a legközelebb a Jupiterhez, ezért egy gravitációs huzavonába csöppen a bolygó és a két szomszédos társa között. Ebből egy erőteljes hőképződés jön létre, amely több száz vulkánkitörést eredményez az Io felszínén.
Az Io 1997-es felvétele, amit még a Galileo űrszondája készített
NASA/JPL/University of Arizona
A vulkánkitörések együttesen másodpercenként egy tonnányi anyagot szabadítanak fel az űrben, mindezt a Jupiter közelében.
Az anyagok egy része pedig elektromos töltéssel rendelkező ionokká és elektronokká alakulnak, amelyet a Jupiter mágneses tere gyorsan beszippant. A Jupiter és az Io találkozásánál ezek az elektronok felgyorsulnak, amely erőteljes rádióhullámokat generálnak – ebbe hallgatott most bele a Juno is.
(Phys.org)
