Ez egyben azt is jelenti, hogy a hold az eddiginél is jobb jelölt Naprendszerünkben az idegen élet keresésére.
A Nature folyóiratban megjelent új tanulmányban a Stanford Egyetem tudóscsoportja megállapította, hogy az Europa jeges héja porózusabb lehet, mint azt eddig hitték.
A felfedezésre az Europa párhuzamos gerincei miatt bukkantak rá. Ezek nagyban hasonlítanak a grönlandi jégtakaróban található gerincekre. Az elmélet szerint, ha ezek ugyanúgy alakultak ki, mint Grönlandon, akkor a Jupiter-holdon sokkal több víznek kellene lennie – bár ezt valószínűleg addig nem tudjuk biztosan, amíg oda nem küldünk valamit.
Kettős gerincek
A felfedezés a szerencsés véletlennek köszönhető.
Az egyik bolygókutató kollégám, aki ezen a tanulmányon dolgozott, éppen egy előadást tartott az Europáról, és mutatott egy képet ezekről a kettős gerincekről a felszínen. Az jutott eszembe, hogy a saját földi adataimban is láttam már hasonló kinézetű vonásokat, amikor egy teljesen más projekten dolgoztam, amely a grönlandi jégtakaróra gyakorolt klímaváltozás hatásaival kapcsolatos
– mondta Riley Culberg, a Stanford Egyetem villamosmérnöki doktora, a tanulmány vezetője.
A Futurism cikke szerint az elmélet még az Europán uralkodó merőben eltérő gravitációs szint figyelembevételével is helytállónak tűnik, mivel a hold két csúcsának magassága és a köztük lévő távolság ugyanolyan arányos, mint Grönlandon.
Grönland esetében az alulról érkező, nyomás alatt lévő folyadék felfelé kényszeríti a jégtáblákat, ami két csúcsból álló gerincet eredményez, alatta pedig vízzel teli medencéket.
Ez azt jelenti, hogy az Europa jeges burka is tele lehet folyékony vízzel teli sekély medencékkel.
Természetesen az elméletet nem lehet bizonyítani további közvetlen megfigyelések nélkül. De szerencsére a NASA éppen erre törekszik: 2024-ben egy Europa Clipper nevű szondát indít a jeges holdhoz, amelynek fedélzetén lesz egy speciális radar, amely képes lesz benézni a titokzatos jeges burok alá.
