Képzeljük el, hogy a Föld minden pontján óránként öt milliméter eső hullik, méghozzá 365 napon keresztül. Ez elsőre nem hangzik különösebben fenyegetően, hiszen mérsékelt esőzésről beszélünk. Egyetlen nap alatt azonban már 12 centiméter, egy év alatt pedig közel 44 méternyi csapadék gyűlne össze. A forgatókönyv fizikailag nem reális, hiszen a víz körforgása és az ehhez szükséges energia nem tenne lehetővé ilyen tartós, globális esőzést. Gondolatkísérletként viszont jól szemlélteti, mennyire sérülékeny az általunk ismert világ.
Néhány nap elteltével számos területen teljesen átázna a talaj, amely többé nem tudná elnyelni a lehulló vizet. A folyók kilépnének medrükből, az alacsonyan fekvő településeket áradások fenyegetnék.
Egy hónap alatt mintegy 3,6 méternyi csapadék hullana, ami jelentősen növelné a földcsuszamlások és az épületek szerkezeti károsodásának kockázatát. Utak válhatnának járhatatlanná, gátak sérülhetnének meg, és egész települések kerülhetnének veszélybe. A legsúlyosabb következmény azonban a mezőgazdaságot érintené. A legtöbb haszonnövény gyökereinek oxigénre is szükségük van, az állandóan vízzel telített talajban viszont megfulladhatnak. A búza, a kukorica és a burgonya termesztése világszerte súlyos károkat szenvedne.
A folyamatos felhőzet ráadásul csökkentené a növények számára elérhető napfényt, tovább rontva a terméshozamokat. Az élelmiszertermelés visszaesése idővel ellátási válságot idézhetne elő.
Fél év elteltével a folyamatos áradások hatalmas mennyiségű termőtalajt mosnának a folyókba és a tengerekbe. A part menti vizek sótartalma megváltozhatna, miközben a nedves környezet kedvezne a penészgombák és bizonyos betegségeket terjesztő rovarok szaporodásának.
A Föld történetében létezett egy hasonlóan jelentős, bár egészen más jellegű éghajlati fordulat. Mintegy 234–232 millió évvel ezelőtt, a késő triász időszakban zajlott a karni csapadékos esemény, amely során a bolygó számos térségében jelentősen megnövekedett a csapadékmennyiség. A közel 2 millió éven át visszatérő nedvesebb időszakok átalakították az ökoszisztémákat, és hozzájárulhattak a dinoszauruszok későbbi térnyeréséhez.
Fontos különbség, hogy akkoriban nem esett megszakítás nélkül mindenhol az eső. A jelenség mégis jól mutatja, hogy a csapadékviszonyok tartós megváltozása alapjaiban rendezheti át a földi életet. Egy egész éven át tartó globális esőzés után tehát a legnagyobb kihívást valószínűleg már a helyreállítás jelentené. A tönkrement termőföldek, az elpusztult termés és a megrongálódott infrastruktúra következményeit akár évtizedekig érezhetnénk.
Olvasd el ezt is!