A kanapén heverésző kutyák és a vadonban kóborló farkasok között egyértelmű eltérések vannak, de létezik több, igen jelentős hasonlóság is. Tekintettel, hogy a „családfán" közel helyezkednek el egymáshoz, a háziasított kutyák számos farkasfajtával – köztük a szürke, a keleti, a vörös és az etiópiai farkasokkal is – képesek szaporodni. Nem is beszélve más farkasszerű kutyafélékről, mint a dingók, prérifarkasok és aranysakálok, amelyek szintén keveredhetnek házi kedvenceinkkel.
Sokszor valóban igaz, hogy két különböző faj nem képes kereszteződni és termékeny utódokat létrehozni, de nem mindig van ez így. Néhány közeli rokon állat, mint például a ló és a szamár, kereszteződve terméketlen hibrideket, azaz öszvéreket hozhatnak a világra.
Az öszvérek jellemzően azért terméketlenek, mert a lovak 64, a szamarak 62 kromoszómával rendelkeznek, ami némi inkompatibilitást eredményez. Ezzel szemben a kutyáknak és a farkasszerű kutyaféléknek 78 kromoszómájuk van , amelyek 39 párba rendeződnek, így pedig kevesebb biológiai rendellenesség is adódik az esetleges utódaiknál.
Ezt is olvasd el! Hiába a rokonság, kutyából sosem lesz farkas
Tanulmányok szerint a kutyák és a szürke farkasok DNS-ének 99,96 százaléka megegyezik. Összehasonlításképpen: ez alig több, mint az egyes emberek közötti genetikai eltérés. Az erős genetikai hasonlóságok ellenére a kutyák globális populációja ma már jól elkülönül a vadon élő farkasoktól. Azonban még mindig vannak kereszteződések és számtalan keveredési eset.
Fotó: Anna Dudkova/Unsplash
Az IFLScience cikke hivatkozik az UC Davis Állatorvosi Iskola adataira, miszerint több mint 300 ezer hibrid él az Egyesült Államokban. Mint kifejtik, a farkas-kutya hibridek általában akkor jönnek létre, amikor egy nőstény eb tüzelése közben elkóborol otthonról, és egy vadon élő hím farkassal párosodik. Nyilvánvalóan azonban viszonylag szokatlan, hogy ez természetes úton történjen.
Ez is érdekelhet: Magyarázatot találtak az ember és a farkas jégkorszak óta tartó kapcsolatára
A történelem során számos dokumentált kísérlet történt arra, hogy aktívan farkas-kutya hibrideket hozzanak létre. Az 1950-es években például volt egy katonai kísérlet, amely során a német juhászkutyákat kereszteztek kárpáti szürke farkasokkal, hogy ideális határőrkutyákat hozzanak létre.
Az eredmény a csehszlovák farkaskutya lett, amelyet számos célra, például keresési és mentési feladatokra használtak.
Csehszlovák farkaskutyák
Shutterstock
A hibridek háziállatként való tartásának jogszerűsége összetett kérdés. A legtöbb szakértő egyetért abban is, hogy a farkaskutya-kutya hibridek nem alkalmasak háziállatok tartására.
Köztudott, hogy kiszámíthatatlanok, nehezen irányíthatóak és nehezen kielégíthetőek. Az is csak mítoszként állja meg a helyét, miszerint a farkas-kutya hibridek megbízható házőrzőként szolgálnak. Ez azért nincsen így, mert a vadon élő farkasok természetüknél fogva félénkek, és általában kerülik az emberrel való konfliktust – épp ellenkezőleg, mint háziasított rokonaik.
