A kutyák agya sokkal kisebb, mint a farkasoké, de egy új kutatás szerint a modern tenyésztési erőfeszítések megnövelték a relatív méretüket.
Az ősi kutyákhoz képest az elmúlt 150 évben kialakult modern fajtáknak a testméretükhöz képest nagyobb a koponyájuk, derül ki a Science Alert cikkéből. A tudósok azonban még mindig nem tudják, hogy miért.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a vadon élő állatok − például kutyák, halak, sertések, szarvasmarhák, juhok, nyulak és macskák − háziasítása drámaian összezsugorítja az agyuk relatív méretét. Valószínűleg azért, mert a túlélés szempontjából kevesebb agyi teljesítményre van szükségük.
Ez is érdekelhet: Érdemes észben tartani: 11 dolog, amivel megmérgezhetjük a kutyánkat
A kutatók azonban valami váratlant fedeztek fel, amikor 159 kutyafajta, köztük néhány farkas koponyáját hasonlították össze. Míg a farkasok agyának mérete 24 százalékkal nagyobb, mint egy hasonló méretű kutyáé, addig minél jobban különbözött egy kutyafajta a farkastól, genetikai szempontból, annál nagyobb volt az agya.
Az eredmények arra utalnak, hogy míg a kutyák több ezer évvel ezelőtti háziasítása kezdetben összezsugoríthatta a kutyaagy egyes részeit − például azokat, amelyek a párválasztással, a ragadozókkal vagy a vadászattal kapcsolatosak −, a modern tenyésztés az elmúlt másfél évszázadban némi szerény kognitív növekedést váltott ki.
A különböző kutyafajták a társadalmi összetettség különböző szintjein élnek, és összetett feladatokat látnak el, ami valószínűleg nagyobb agykapacitást igényel
− mondja Niclas Kolm evolúcióbiológus a svédországi Stockholmi Egyetemről.
Ha tovább olvasnál: A legtöbb fajtatiszta kutya lehet, hogy mégsem fajtatiszta?
Fotó: Shutterstock
Kolm és kollégái tehát azt feltételezték, hogy egyes kutyáknak, amelyeket az ember olyan összetettebb feladatokra tenyésztett ki, mint a terelés vagy a sport, nagyobb az agyuk. Ám ehelyett úgy tűnt, hogy az egyetlen tényező, amely befolyásolta a modern kutyafajták relatív agyméretét, az volt, hogy génjeik mennyire különböznek a farkasokétól − nem pedig a fajta funkciója, az alom mérete vagy a várható élettartam.
Valójában a kutatók nem találtak különbséget a relatív agyméretben az Amerikai Kennel Klub által meghatározott fajták között.
Korábbi tanulmányok megállapították, hogy az egyes kutyák abszolút agymérete szerepet játszik a memóriájukban és az önkontrolljukban, de ez nem tűnik elég jelentősnek ahhoz, hogy befolyásolja a fajta általános relatív agyméretét.
Talán az összetettebb társadalmi környezet, az urbanizáció és a több szabályhoz és elváráshoz való alkalmazkodás okozta ezt a változást, amely minden modern fajtát érint
− spekulál Kubinyi Enikő etológus, a magyarországi Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársa.
Ez összhangban van a szociális agy hipotézissel − azzal az elképzeléssel, hogy a nagy agyak a bonyolultabb szociális környezethez alkalmazkodva fejlődhetnek ki. Korábbi kutatások például azt találták, hogy a farkasokkal közelebbi rokonságban álló kutyák rosszabbul kommunikálnak az emberekkel.
