farkas az erdőben
Fotó: Hans Veth/Unsplash

Mégsem úgy kezdődhetett a háziasított farkasok élete, ahogy azt eddig gondoltuk

Az egyik legnépszerűbb elmélet szerint a kutyafélék és az emberek sorsdöntő találkozására körülbelül 15 ezer évvel ezelőtt került sor a mai Németország területén. Ezt az elképzelést azonban egy friss tanulmány szerzői nemrég megkérdőjelezték.


A kutatók még 2021-ben publikálták egy, a délnyugat-németországi Gnirshöhle-barlangban talált nagyméretű fosszíliáik elemzéséről készült tanulmányt. Érdekes módon a csontokat egy olyan területen belül találták meg, ahol már éltek emberek a magdalénai korszakban – azaz nagyjából 14-16 ezer évvel ezelőtt.

Ezt is olvasd el! A japán farkas lehet a házi kutyák legközelebbi rokona

Ez arra késztette a tanulmány szerzőit, hogy elgondolkodjanak, vajon a nagytestű lények együtt éltek-e az emberekkel, és így ők lettek-e a háziasított kutyafélék legkorábbi ismert példái. A kutatók végül az ősi állatok kollagénjéből származó izotópos adatokat felhasználva rekonstruálták étrendjüket.

Ennek segítségével arra jöttek rá, hogy ezek az állatok kevesebb fehérjét fogyasztottak, mint a vadon élő társaik, azaz a gnirshöhle-i farkasokat nagyrészt az ember etethette.

Ez is érdekelhet: Többször is háziasíthattuk a kutyákat egy új kutatás szerint

h\u00e1zias\u00edtott farkas

Fotó: Michael LaRosa/Unsplash

Ezt az esszét felülvizsgálva azonban egy friss, még nem lektorált tanulmány szerzői azt sugallják, hogy a két évvel ezelőtti vizsgálat alapvetően hibás adatokból von le következtetéseket.

Szerintük például a bemutatott izotópértékek arra utalnak, hogy a gnirshöhle-i farkasok könnyen lehet, hogy ugyanolyan táplálékot fogyasztottak, mint a vadon élő egyedek.

Hiszen az ottani farkaspopuláció helyes TEF értéke – azaz, hogy milyen izotópos jeleket rögzítenek az állatok sejtjei a zsákmányból – máig nem teljesen ismert, így az étrend alapján való vizsgálódás nem adhat biztos válaszokat. Ezáltal pedig az az elképzelés is, hogy az ember táplálta ezeket a farkasokat, túl nagy logikai ugrást jelent.

Az IFLScience cikke felhívja azonban arra is a figyelmet, hogy az új tanulmány következtetései, cáfolatai még szakértői elemzéssel nem ellátottak.

A friss kutatás azon kritikája pedig, hogy a 2021-es vizsgálat hamisan állítja be kutyáknak a gnirshöhle-i farkasokat, állítható, hogy teljesen alaptalan, ugyanis a korábbi dokumentum nem tartalmazott sehol ilyen állítást.

A figyelmetekbe ajánljuk