A farkasok alvási szokásainak tanulmányozása a kutyákkal összehasonlítva betekintést nyújthat abba, hogy az evolúció és a háziasítás hogyan befolyásolhatta az alvást - és pontosan ez a lényege egy új tanulmánynak.
A vizsgálatban hét kézzel nevelt, szocializált farkas vett részt, ami azt jelentette, hogy a kezelőik nyugodtan és biztonságosan természetes alvásra tudták rábírni őket anélkül, hogy az állatokat izgatni vagy bántani lehetett volna. A kutatók ezután nem invazív elektródás méréseket alkalmaztak egy elektroenkefalogramon, vagyis EEG-n keresztül, hogy nyomon kövessék az agyi aktivitást, miközben az egyes farkasok szundikáltak.
Ez az első alkalom, hogy a farkasok, a kutyák legközelebbi vadon élő rokonainak alvási szokásait tanulmányozták, ráadásul az ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának munkáját dícséri a felfedezés. A farkasoktól kapott eredményeket összehasonlították a korábban a családi kutyákról rögzített adatokkal. A kutatók sok hasonlóságot észleltek: úgy tűnik, kutyás barátaink és a farkasok hasonlóan sok időt töltenek különböző alvási szakaszokban, míg az idősebb állatok mindkét fajban kevesebb lassú hullámú agyi aktivitást, vagyis mély alvást regisztrálnak, mint a fiatalok.
De vannak eltérések is. A farkasok több REM-alvást regisztrálnak, ami az embereknél az álmodással függ össze. És minél idősebb az állat, annál nagyobb ez a különbség. Ez a megállapítás különösen érdekes, mivel a REM-alvás mennyiségét számos különböző hatással hozták összefüggésbe, beleértve az idegrendszeri fejlődést, a stresszt, a háziasítást, de a memória megszilárdítását is, árulták el a kutatók.
Ahogy telik az idő, egyre többet tudunk meg arról, hogyan és miért alszanak az állatok. Ami az embert illeti, az alvás nagy hatással lehet mentális és fizikai egészségünk számos aspektusára, de még mindig kérdéses, hogy valójában mennyi alvásra van szükségünk. Ha tehát megvizsgáljuk, hogy a kutyák hogyan alakították át alvási szokásaikat a háziasítás hatására, abból azt is megtudhatjuk, hogyan alakult ki az emberi alvás.
A fajunk a vadabb, szabadtéri, kevésbé védett életmódtól eljutott oda, hogy az olyan vívmányoknak köszönhetően, mint az elektromosság és a villanykörte, a napjaink sokkal szabályozottabbak és kevésbé függnek a természetes ritmusoktól. A kis mintanagyság és a farkasok egyenlőtlen kormegoszlása miatt a tudósok nem vonnak le általános következtetéseket az itt kapott eredményekből - de érdekes kiindulópontot jelentenek a jövőbeli tanulmányokhoz.
Azt javasolják, hogy megbízható, könnyen alkalmazható módszertanuk különböző laboratóriumokban történő alkalmazása képezze alapját egy nemzetközi, több helyszínen végzett, hasonló mintákból álló gyűjtésnek, amely általánosítható tudományos következtetéseket tesz lehetőve.
(Forrás: ScienceAlert)
