A Nature Astronomy című szaklapban megjelent új tanulmányban egy dán kutatócsoport úgy véli, hogy az űrtávcső felvételeinek segítségével megfigyeltek néhányat a legelső, legkorábban kialakult galaxisok közül.
Ezt is olvasd el! A csillagászok kiszúrták a valaha volt legnagyobb galaxist
Galaxisok aránya
Az eddig ismert álláspont az volt, hogy a galaxisok és nehéz elemeik aránya állandó maradt az elmúlt 12 milliárd év történetében, vagyis az univerzum korának körülbelül 5/6-ában. A csillagászok azonban most azt látják, hogy a legfiatalabb galaxisok másképp néznek ki. Nem ugyanolyan a csillagok és a nehezebb elemek aránya. Ennek oka, hogy még nem mentek keresztül a csillagkeletkezés és csillagpusztulás ciklusain. Ezek azok a szakaszok, amelyek a gázfelhőket fémekkel, hidrogénnél és héliumnál nehezebb elemekkel gazdagítják.
A tanulmány elkészítéséhez a tudósok megfigyeltek összesen 16 galaxist, melyeknek mindegyik a valaha vizsgált legkorábbiakhoz tartozott. Megfigyeléseikből kiderült, hogy ezekben a kémiai bőség mindössze egynegyede a később keletkezett galaxisokhoz képest.
Mit is jelent ez pontosan?
Amikor 16 ilyen első galaxis fényét elemeztük, azt láttuk, hogy lényegesen kevesebb nehéz elemet tartalmaznak, mint amit a csillagtömegük és az általuk termelt új csillagok mennyisége alapján várnánk
– nyilatkozta Kasper Elm Heintz, a tanulmány vezetője, a dániai Niels Bohr Intézet docense.
James Webb-űrtávcső első fotója 2021-ből
Fotó: Shutterstock
A csillagászok szerint ezek az eredmények szöges ellentétben állnak a jelenlegi modellel, amelyben a galaxisok az univerzum történetének nagy részében egyfajta egyensúlyban fejlődnek, ahol összefüggés van aközött, hogy hány csillag és hány nehéz elem keletkezett.
Ezt is nézd meg! Kialakuló protocsillagokat fotózott a James Webb
Nem teljesen meglepő
A kutatók szerint azonban ez az eredmény nem teljesen meglepő. A galaxisképződés elméleti modelljei ugyanis pontosan ezt jósolták meg.
Az eredmény először enged betekintést a galaxisképződés legkorábbi szakaszaiba, amelyek a jelek szerint szorosabb kapcsolatban állnak a galaxisok közötti gázzal, mint gondoltuk
– fejtette ki a tudós.
Mostanában más hasonló megfigyelés is készült ebben a témában, így a közeljövőben várhatóan a jelenleginél is átfogóbb kutatások fejleményeit olvashatjuk majd.
Ezekkel pedig sokkal világosabb képet kaphatunk arról, hogy a galaxisok és az első struktúrák hogyan kezdtek kialakulni az ősrobbanás utáni első milliárd évben.
Ez a cikk eredetileg az Universe Today című lapban jelent meg.
