Az IFLScience számol be egy olyan időszakról a bolygónk életében, ami minden volt, csak átlagos nem. A karnia névre keresztelt időintervallum a földtörténeti triász egyik utolsó szakasza, amely körülbelül 237 és 227 millió évvel ezelőtt zajlott.
Ezt is olvasd el! Hatalmas esőzés mosta felszínre minden idők legrégebbi dinoszaurusz-csontvázát
Ebben az időben ment végbe a különböző kontinensek – Észak- és Dél-Amerika, Európa, Afrika, Ázsia és Ausztrália – összeolvadása, melynek során kialakult az úgynevezett szuperkontinens, a Pangea. Ez egy viszonylag forró és csapadékmentes időszak volt, ám ez nem sokáig maradt így. Hamarosan ugyanis
elkezdődött a kétmillió éven át tartó esőzés, amire se előtte, se utána nem volt példa a Föld történetében.
A tengerek és óceánok vize ekkor olyan volt, mint a forró leves. A levegőben már bőven elég nedvesség gyűlt össze ahhoz, hogy hatalmas monszunok alakuljanak ki
– idézi a portál Paul Wignall, kutatót. Ám mindez nem lett volna elég a kétmillió éven át tartó esőzéshez.
Különböző szakértőkre hivatkozva a portál azt írja, hogy a különös jelenséghez nagyban hozzájárultak az úgynevezett Wrangellia területen zajló vulkanikus folyamatok is.
Néhány évvel ezelőtt alaposabban is megvizsgáltuk az akkori légkörre gyakorolt geokémiai hatást. A vulkánkitörések annyira hatalmasak voltak és annyi üvegházhatású gázt pumpáltak a légkörbe, hogy a mostani globális felmelegedés semmi ahhoz képest, ami akkor volt
– mondja Jacopo Dal Corso szakértő.
Ez is érdekelhet! Úgy tűnik, a dinoszauruszok kihalásának köszönhetjük a bort
Ez a felfoghatatlan esőzés komoly természeti katasztrófákat is okozott. A szakértők szerint a növények nagy részét kimosta a víz, emiatt pedig a növényevő állatok jelentős része is elpusztult. Csakhogy sokak szerint,
