Kutatók olyan fosszíliákat találtak, amik arra utalnak, hogy a dinoszauruszok kipusztulása nélkül ma valószínűleg nem is ismernénk a bort.
Az IFLScience egy nem mindennapi tudományos kutatás eredményre hívja fel a figyelmünket: nemrégiben felfedezett ősi leletek ugyanis arra engednek következtetni, hogy a szőlő mint növény, csak a dinoszauruszok kihalása után kezdett el elterjedni a bolygón.
Ez is érdekelhet! Több milliárd forintért árvereznek el egy komplett dínócsontvázat
A Kolumbiában, Panamában és Peruban talált fosszíliák – melyek ősi szőlőmagokat rejtenek – 60 és 19 millió évesek, ezzel pedig a Föld nyugati részén talált legrégebbi leletek a növényről. A kutatók szerint a magok egyértelműen arra utalnak, hogy a szőlőfajták világméretű elterjedése csak úgy történhetett meg, hogy valamiféle óriási változás állt be a környezeti körülményekben.
Az úgynevezett Chicxulub-aszteroida, ami a jelenlegi tudásunk szerint kipusztította a dinoszauruszokat 66 millió évvel ezelőtt csapódott a Földbe és pusztította el a földi élet 76 százalékát.
Ajánljuk figyelmedbe! Újabb kutatás bizonyítja, hogy bőven van még mit tanulnunk a T-rexekkel kapcsolatban
A Chicxulub-aszteroida becsapódása egy illusztráción
Fotó: Getty Images
Ha az aszteroida becsapódásáról beszélünk, mindig a dinoszauruszok jutnak az eszünkbe, ami érthető, hiszen ők voltak akkor a legjelentősebb élőlények a Földön. De rajtuk kívül rengeteg növény és más állat is érintett volt a becsapódásban
– magyarázza Fabiany Herrera, a Field Múzeum paleobotanikusa.
A most megtalált fosszíliák nagyon fontosak, hiszen egyrészt nyugati részen még sosem találtunk ilyen régi nyomot a szőlő megjelenésére, másrészt azt is bizonyítja, hogy a szőlő mint fajta, csak a dinoszauruszok kipusztulása után volt képes világszerte elterjedni.
A dinoszauruszok – már csak a méretükből adódóan is – nyilván meghatározták a többi élőlény életkörülményeit. Letarolták az erdőket, sok közülük csak növényeket evett, tehát a szőlőnek esélye sem volt igazán széles körben elterjednie. Ám a kipusztulásuk, a valódi, sűrű erdők megjelenése tökéletes kiindulási pont lehetett ahhoz, hogy a szőlő meghódítsa a világot.