A tudósok összefogtak, hogy azonosítsák a Földön élő biológiai sokféleség legfontosabb forró pontjait. Ezek azok a régiók, amelyek megóvása elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberi uralom korszaka ne jelentse a mostani élővilág teljes pusztulását. Alábbi cikkünkben eláruljuk, melyek ezek.
A bolygónk történetében eddig 5 alkalommal fordult elő, hogy a Föld rövid idő alatt elvesztette az élő fajainak többségét. A legutóbbi nagyjából 66 millió évvel ezelőtt következett be, amikor egy meteorit elpusztította a dinoszaruszokat és az akkori állatvilág nagy jelentős részét.
A hatodik tömeges kipusztulás dátumát ugyan még nem tudjuk, de sok kutató szerint már ebben a pillanatban is folyamatban van. Ezellen mi tehetünk igazán, hiszen leginkább a káros emberi tevékenységek a bajok okozói.
Ebbe beletartozik az a tevékenység is, hogy különös odafigyeléssel védjük a világ legsokszínűbb, legkülönlegesebb faunáit.
Ez is érdekelhet: Egy új tanulmány már az idővonalat is felállította a hatodik tömeges kihaláshoz
Fotó: Shutterstock
A Földön a legtöbb faj ritka, ami azt jelenti, hogy a fajoknak vagy nagyon szűk elterjedési területük van, vagy nagyon alacsony sűrűségben fordulnak elő, vagy mindkettő. A ritkaság pedig nagyon koncentrált. Tanulmányunkban ezt a ritkaságot megfigyelve arra jutottunk, hogy a Föld felszínének mindössze 1,2 százalékára van szükségünk ahhoz, hogy megelőzzük a földi élet hatodik nagy kihalását
– fejtette ki Dr. Eric Dinerstein kutató, aki szerint az erdőírtás és az illegális orvvadászat két olyan tényező, amely közvetlenül ráhatással van az élővilág egyre nagyobb mértékű pusztulására.
Mégis hol találjuk a forró pontokat?
A tanulmány szerint ez a 3 kiemelt terület a kolumbiai Sierra Nevada de Santa Marta régió, a nyugat-afrikai óceánparti szakaszain fekvő erdők, valamint a madagaszkári száraz erdők.
Ezek a régiók több mint 4700 veszélyeztetett és sokszor csak ott élő fajnak adnak otthont.
Ezt is olvasd el! 30 millió éve is volt egy tömeges kihalás, csak eddig nem tudtunk róla
Mennyibe kerül a védelmi projekt?
A szerzők pénzügyi becslést is készítettek, amely szerint a következő 5 évben évi 169 milliárd dollárt – közel 63 billió forintot – kell rászánnni a fenti földterületek állapotának megőrzésére, közli az IFLScience cikke.
Bármennyire ijesztő lehet ez az összeg, a kutatók kiemelték:
Ez az Egyesült Államok GDP-jének kevesebb mint 0,2 százalékát, a globális fosszilis tüzelőanyag-iparnak juttatott éves támogatások kevesebb mint 9 százalékát, valamint a bányászatból és az agrár-erdészetből származó éves bevétel töredékét jelenti.
A terv tehát már megszületett, mostmár csak meg kell valósítani, így a következő lépés már a világ gazdasági és politikai vezetőié.
