A bolygó madárfajainak csaknem fele visszaszorulóban van − derül ki egy új jelentésből, amely az eddigi legborúsabb képet festi a madárvilág pusztulásáról.
A világ madárvilágának állapotáról szóló új jelentés arra figyelmeztet, hogy az emberi tevékenység és az éghajlati válság miatt 49%-uk visszaszorulóban van, és minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyeget − számol be róla a Guardian.
A BirdLife International által négyévente kiadott State of the World's Birds (A világ madarainak helyzete) című jelentésből kiderül, hogy a mezőgazdaság terjeszkedése és intenzívebbé válása a fajok 73%-ára gyakorol nyomást. A fakitermelés, az invazív fajok, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás jelentik a további fő veszélyeket.
Legalább 187 madárfaj kihalását igazolták vagy feltételezik 1500 óta. Ezek többsége szigeteken élő endemikus faj, bár egyre több madár pusztul ki a nagyobb szárazföldi területeken, különösen a trópusi régiókban. Etiópiában például 2007 óta 80%-kal csökkent az endemikus libeni pacsirták száma. A madárfajok mindössze 6%-a növekszik világszerte.
1970 óta Észak-Amerikában 2,9 milliárd egyedet (az összes madár 29%-át) pusztítottak el. A világ más részein is hasonlóan borús a kép: 1980 óta Európában 600 millió madár (19%) pusztult el, és a korábban nagy számban előforduló fajok, például a fecske, a szalonka és a varjú is a kihalás felé tartanak. Európában a legjelentősebb csökkenést a mezőgazdasági területeken élő madarak mutatták: 57%-uk eltűnt a fokozott gépesítés, a vegyszerek használata és a földek termőfölddé alakítása következtében. Ausztráliában 2000 és 2016 között a nagy számban előforduló tengeri madárfajok 43%-a tűnt el.
orrszarvúmadár
Fotó: Shutterstock
Dr. Stuart Butchart, a BirdLife International vezető kutatója elmondta:
Meg kell állítanunk ezt a csökkenést, és el kell kezdenünk elindulni a helyreállítás útján. A mi jövőnk, valamint a világ madarainak jövője múlik ezen. Ha továbbra is szétziláljuk az élet szövetét, azzal a saját jövőnket veszélyeztetjük.
A jelentés más tanulmányok kompendiumából áll, és mivel a madarak a legjobban tanulmányozott csoport a bolygón, a természet általánosabb állapotáról is képet ad.
A madarak az egészséges ökoszisztémák sarokkövei, így eltűnésüknek valószínűleg számtalan negatív következménye lesz. A kürtmadarak például nagy magvakat szórnak szét a trópusi erdőkben; a pulykakölykök a szerves hulladékot ártalmatlanítják, míg a tengeri madarak a tenger és a szárazföld közötti tápanyag-körforgásban segítenek, így tartva egészségesen a korallzátonyokat.
Az utóbbi években egymást követő hőhullámok, aszályok, erdőtüzek és árvizek széles körű fajkihaláshoz vezetnek, ha folytatódnak − figyelmeztetnek a kutatók, kiemelve a természeti és éghajlati válság egyidejű kezelésének fontosságát.
kígyászkeselyű
Fotó: Shutterstock
A jelentés a decemberi montreali Cop15 találkozó előtt készült, amely évtizedenként egyszer ad lehetőséget arra, hogy új jogszabályokat alkossanak a biológiai sokféleség válságának kezelésére. Butchart reméli, hogy a megállapítások beépülnek a montreali zárónyilatkozatba:
A kormányoknak most elsősorban arra van szükségük, hogy egy valóban ambiciózus és merész globális biodiverzitási keretrendszert fogadjanak el. Meg kell hajlítanunk ezt a görbét, hogy 2030-ra a természetet pozitívan kezeljük.
Ez a védett területek számának és minőségének növelését, a megmaradt élőhelyek megőrzését és a leromlott állapotúak helyreállítását jelenti. A madarak illegális leölésének megakadályozása, az invazív fajok kezelése, a halászat járulékos fogásainak csökkentése és a természeti erőforrások túlzott kiaknázásának megakadályozása mind-mind segíteni fog.
