Először sikerült csicseriborsót termeszteni holdi talajon – ez lehet a Hold kolonizálásának egyik kulcsa
Az emberes holdküldetések új korszakára készülő űrügynökségek számára az egyik legfontosabb kérdés, hogyan lehetne hosszabb ideig fenntartható módon életet biztosítani a Holdon. Egy új kutatás szerint ebben meglepően fontos szerepet kaphat egy hétköznapi hüvelyes: a csicseriborsó.
A Texas A&M University kutatóinak sikerült először csicseriborsót termeszteni olyan talajban, amely kémiai és fizikai tulajdonságaiban a Hold felszínét borító por majdnem tökéletes megfelelője. A kísérlet fontos lépés lehet abban, hogy a jövőben az űrhajósok közvetlenül a Holdon termeszthessenek élelmiszert.
A Hold felszínét borító anyag, az úgynevezett regolit alapvetően alkalmatlan a növénytermesztésre. Ez egy durva szemcséjű, szerves anyagoktól mentes por, amely ugyan tartalmaz néhány, növények számára hasznos ásványi anyagot, de nehezíti a gyökérnövekedést, és olyan fémeket is hordozhat, amelyek mérgezőek lehetnek a növények számára.
A kutatók ezért nem tiszta regolitban próbálták megnevelni a növényeket. A holdi talajt utánzó anyagot vermicomposzttal, vagyis giliszták által lebontott szerves hulladékkal keverték össze. Ez a tápanyagban gazdag komposzt a jövőben akár az űrmissziók során keletkező biológiai hulladékból – például ételmaradékokból vagy textíliákból – is előállítható lehet.
A növények fejlődését egy másik biológiai segítség is támogatta, írja az Interesting Engineering. A csicseriborsó gyökereit arbuszkuláris mikorrhiza gombákkal oltották be, amelyek természetes szimbiózisban élnek a növényekkel. Ezek a gombák segítik a tápanyagfelvételt, miközben képesek kiszűrni bizonyos mérgező fémeket is a talajból.
A kísérletek során kiderült, hogy a növények akkor fejlődtek a legjobban, ha a termesztőközeg legfeljebb 75 százalékban tartalmazott holdi talajszimulánst. Ennél magasabb arány esetén a növények már nehezebben viselték a környezetet, és a termés elmaradt. Bár a betakarítás önmagában is fontos mérföldkő, a kutatók szerint még számos kérdésre kell választ találni. A következő lépés annak vizsgálata lesz, hogy a növények nem halmoztak-e fel veszélyes nehézfémeket, illetve, hogy a csicseriborsó tápértéke megfelel-e az űrhajósok táplálkozási igényeinek.
Ha a további vizsgálatok kedvező eredménnyel zárulnak, a csicseriborsó – amely a Földön is ellenálló és tápanyagban gazdag növénynek számít – a jövőben fontos szerepet játszhat a hosszabb űrmissziók élelmiszer-ellátásában. Az emberiség több bolygós jövőjének egyik alapfeltétele ugyanis az, hogy az űrhajósok legalább részben helyben tudják megtermelni az élelmiszerüket.
Olvasd el ezt is!