Európából esélyünk sincs látni a vérholdat, és 2028-ig már nem is történik hasonló

A teljes holdfogyatkozás március 3-án, kedd hajnalban lesz megfigyelhető Észak-Amerikából, Közép-Amerikából és Dél-Amerika nyugati részéről. Ausztráliában és Kelet-Ázsiában az esti órákban lehet majd követni a jelenséget. Részleges fázisokat – amikor a Föld árnyéka „beleharap” a Holdba – Közép-Ázsiából és Dél-Amerika nagy részéről is látni lehet, Európa és Afrika azonban teljesen kimarad.

A nap- és holdfogyatkozások a Nap, a Föld és a Hold pontos együttállásakor következnek be. A NASA adatai szerint évente négy és hét közötti fogyatkozás figyelhető meg világszerte, és ezek gyakran párokban érkeznek: a mostani teljes holdfogyatkozást két héttel ezelőtt egy gyűrűs napfogyatkozás előzte meg, amely az Antarktisz térségében volt látványos.

Teljes holdfogyatkozáskor a Föld a Nap és a telihold közé kerül, árnyéka pedig teljesen beborítja a Hold felszínét. A jelenséget vérholdként emlegetik, mivel az égitest ilyenkor vöröses-narancsos árnyalatot kap. Ennek oka, hogy a Föld légkörén átszűrődő napsugarak egy része eléri a Holdat: a kék fény szétszóródik, a vörös hullámhosszok viszont továbbhaladnak, és ezek festik meg átmenetileg a felszínt.

A jelenség több órán át zajlik, a teljes fázis – amikor a Hold teljes egészében a Föld árnyékában van – körülbelül egy óráig tart. A holdfogyatkozás megfigyelése jóval egyszerűbb, mint egy napfogyatkozásé: nincs szükség hozzá speciális eszközökre, elegendő a derült égbolt. Egy-egy rövid kitekintés is elég ahhoz, hogy érzékeljük, miként sötétedik el fokozatosan a Hold, majd hogyan válik rozsdavörössé.

Érdekesség, hogy augusztusban részleges holdfogyatkozás következik, amely már Európából is látható lesz, az amerikai kontinens, Afrika és Nyugat-Ázsia mellett. A következő Európából is megfigyelhető vérholdra azonban a jelenlegi számítások szerint 2028 végéig várni kell, írja a ScienceAlert.