Nazarii_Neshcherenskyi/Shutterstock
február 26., 2026  ●  Tudomány
Hamu és Gyémánt

Robbanás készül? Az egyik legnagyobb ismert csillag jelentősen megváltoztatta a színét

Az egyik legnagyobb ismert csillag, a Nagy Magellán-felhőben található WOH G64 az elmúlt évtizedben látványos változáson ment keresztül: vörösből sárgás árnyalatúvá vált, ami mintegy 1000 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésre utal. Tavaly ráadásul jelentősen halványabb lett. Mindez felveti a kérdést: egy közeli szupernóva előjeleit látjuk?

A WOH G64 mintegy 160 ezer fényévre található a Földtől, a Tejútrendszer egyik kísérőgalaxisában. A becslések szerint sugara nagyjából 1540-szerese a Napénak, ezzel az egyik legnagyobb és legfényesebb ismert csillag a környezetében. Az ilyen extrém tömegű égitestek gyorsan égetik el nukleáris üzemanyagukat, ezért életük végén rendszerint szupernóvaként robbannak fel – vagy közvetlenül fekete lyukká omlanak össze.

A csillag színe szorosan összefügg a felszíni hőmérsékletével: minél melegebb, annál inkább a sárgás-fehér tartomány felé tolódik az általa kibocsátott fény. A most megfigyelt színváltozás ezért első látásra jelentős felmelegedést jelez. A kutatók szerint azonban elképzelhető, hogy a csillag valójában eddig is melegebb volt, csak vastag por- és gázburka hűvösebbnek láttatta. A közelmúltbeli kivilágosodás így akár annak is köszönhető lehet, hogy átmenetileg tisztább rálátásunk nyílt a felszínére.

A WOH G64 korábban is szélsőséges viselkedést mutatott, írja az IFLScience. Az 1980-as években az egyik leghűvösebb ismert szuperóriásként tartották számon. Erőteljes csillagszele révén tízezer évenként több mint egy Nap-tömegnyi anyagot veszít, és 3-9 naptömegnyi gázburok veszi körül. Fényessége nagyjából kétéves periódussal lüktet, 1,5-2 magnitúdós ingadozással. A 2025-ben észlelt, mintegy 2 magnitúdós halványodás azonban meghaladja a megszokott változékonyságot.

Egy, az Athéni Nemzeti Obszervatórium munkatársa, Dr. Gonzalo Muñoz-Sanchez vezette kutatócsoport szerint a jelenség hátterében akár egy szimbiotikus kettőscsillag-rendszer is állhat. Ebben az esetben a felfúvódott, alacsony sűrűségű óriáscsillag körül egy sűrűbb kísérő kering, amely anyagot von el tőle. A két csillagot jelenleg nem tudják külön megfigyelni a környező gáz miatt. Ahogy a kutatók fogalmaztak erről:

Nem tudjuk megjósolni a WOHG64 jövőjét, mivel a fizikai és pályaparaméterek bizonytalanok, és nem világos, hogy az egyedi csillagfejlődés vagy a kettőscsillag-kölcsönhatások irányítják a rendszer evolúcióját.

A szupernóvák többségét jelentős mennyiségű csillag körüli anyag veszi körül, ami arra utal, hogy a robbanást megelőző időszakban intenzív anyagkidobás zajlik. Bár a WOH G64 esetében egy feltételezett kitörés óta már több mint egy évtized eltelt, a csillag továbbra is erős szupernóva-jelölt. Az is elképzelhető, hogy közvetlenül fekete lyukká omlik össze, vagy – ritkább forgatókönyvként – összeolvad kísérőjével.

Ha mégis szupernóvaként végzi, a déli félteke égboltján rendkívül látványos jelenség lehet. Az utolsó, szabad szemmel is megfigyelhető szupernóva, az 1987A szintén a Nagy Magellán-felhőben robbant fel – egy jóval kisebb csillagból kiindulva. A WOH G64 esetleges felrobbanása így nem csupán tudományos szempontból lenne kiemelkedő esemény.

WOH G64
Fotó: PK Designs/Shutterstock
Nyitókép: WOH G64 / Nazarii_Neshcherenskyi/Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök