Így fog kinézni a Föld 5 milliárd év múlva egy szimuláció szerint – videó!
A bolygók sorsa elválaszthatatlan attól a csillagtól, amely körül keringenek, így a Nap története kijelöli a Naprendszer és benne a mi otthonunk jövőjét is. Ahogy a csillagunk az idők során változott, úgy alakult a szomszédos bolygók esélye az élhető körülmények megteremtésére. A Föld azért kivételes, mert azon túl, hogy megjelent rajta a folyékony víz, a felszínén évmilliárdokon át fenn is maradtak az óceáni viszonyok. Ez a hosszú stabilitás tette lehetővé, hogy a bolygón gazdag és összetett biológiai evolúció bontakozzon ki.
A Föld különlegessége az is, hogy a légköre rendkívül hosszú ideig elég stabil maradt ahhoz, hogy védje a vizet, és ezzel a komplex élet alapfeltételeit. Az élet közben fokozatosan beleszövődött a bolygó működésébe: alakította a felszínt, a tengereket, és idővel maga is részévé vált azoknak a folyamatoknak, amelyek fenntartják azt a légkört, amelyre az ökoszisztéma támaszkodik. A jelenlegi állapot nem egyszeri szerencse, hanem egy ritka, hosszan kitartó egyensúly.
Ez az egyensúly azonban nem marad változatlan, mert a Nap idővel egyre forróbb lesz. A különböző modellek szerint a hőmérséklet emelkedése felborítja a megszokott időjárási rendszereket, erős szélsőségeket hoz, nagy viharok és súlyos aszályok követik egymást. Ahogy a növényvilág világszerte visszaszorul, az oxigénszint is meredeken csökken, és nagyjából egy milliárd év múlva a komplex élet kora véget ér. A Föld légköre ekkor fokozatosan egy olyan állapot felé tolódik majd, ahol a szén-dioxid dominál, és a mai értelemben vett élővilág számára már nem maradnak meg a szükséges feltételek.
Ezzel párhuzamosan a felszín is átalakul: a tartós felmelegedés felgyorsítja a vízvesztést, az óceánok egyre inkább visszahúzódnak, majd eltűnnek, a bolygó pedig lassan elveszíti azt a „pajzsot”, amit a víz körforgása és a felhőzet jelentett. A kiszáradó világban a kontinensek és a tengerek határai értelmüket vesztik, a korábban élő rendszerek helyét kietlen, túlmelegedett tájak veszik át, és a Föld egyre inkább a belső bolygók ma ismert, lakhatatlan állapotához kezd hasonlítani.
A számítások alapján a planéta ezt követően hosszú időre egy forró, lakhatatlan világgá válik. A döntő fordulat akkor jöhet el, amikor a Nap a magjában feléli a hidrogénkészletét, és egy másik fejlődési szakaszba lép: vörös óriássá alakul. Ekkor a Nap külső rétegei hatalmas mértékben kitágulnak, a bolygók sorsa pedig drámaian megváltozik.
A táguló Nap először a Merkúrt nyeli el, majd a Vénusz is ugyanarra a sorsra jut. A Föld esetében vannak olyan számítások, amelyek szerint épphogy a kitágult Nap peremén kívül maradhat, de ezzel együtt is megszűnik minden, ami valaha élhetővé tette.
Olvasd el ezt is!