Újabb bizonyíték érkezett arra, hogy a Marson egykor élet burjánzott
Újabb olyan lelet került elő a Marsról, amelyet a kutatók próbálnak biológiai eredettel magyarázni. Ezúttal nem a tavaly nagy visszhangot kiváltó kőzetről van szó, hanem egy másik mintáról, amelyet a Curiosity marsjáró még évekkel ezelőtt gyűjtött, és amely most ismét reflektorfénybe került.
A kérdéses minta a Yellowknife Bay nevű területről származó iszapkő, amelyben hosszú szénláncú szerves molekulákat találtak. Ezek az úgynevezett alkánok a Földön jellemzően élőlények tevékenységének melléktermékei, bár bizonyos kémiai folyamatok során biológia nélkül is létrejöhetnek. A mostani kutatás azonban arra jutott, hogy a Marson talált mennyiséget rendkívül nehéz nem biológiai folyamatokkal megmagyarázni.
A vizsgált kőzet nagyjából 3,7 milliárd éves, vagyis abból az időszakból származik, amikor a Mars még nedves volt, és a jelenlegi ismeretek szerint sokkal alkalmasabb lehetett az élet kialakulására. A kutatók szerint ez azért különösen fontos, mert ha a bolygón valóban léteztek élő szervezetek ebben az időszakban, akkor az általuk hátrahagyott kémiai nyomoknak még ma is jelen kell lenniük. A tanulmány szerzői azt is figyelembe vették, hogy a minta hosszú ideig volt kitéve a kozmikus sugárzásnak, amely fokozatosan lebontja az ilyen típusú molekulákat. A Gale-kráter korábbi vizsgálatai alapján az iszapkő mintegy 3,6 milliárd évig volt eltemetve, majd körülbelül 78 millió éve került a felszínre. A kutatók ennek alapján visszaszámolták, hogy mennyi alkán lehetett jelen eredetileg.
A jelenlegi mérések szerint a mintában 30–50 milliárdod résznyi koncentrációban találhatók meg ezek a molekulák. A kutatók szerint ilyen mennyiségű nagy szerves molekula nem magyarázható egyszerűen meteoritokkal vagy a Mars egykori légköréből származó szerves lerakódásokkal. Ezek a folyamatok önmagukban nem hagynának hátra ilyen magas koncentrációt az üledékes kőzetekben.
A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy nem állítják egyértelműen: a molekulák élőlények nyomai. Ugyanakkor arra rámutatnak, hogy a Földön pontosan ilyen nagyságrendben fordulnak elő hasonló vegyületek, amikor biológiai eredetűek. Ez pedig egyre nehezebbé teszi azt az érvelést, hogy a marsi lelet teljes egészében ismeretlen, élettelen folyamatok eredménye – írja az IFLScience.
A mostani eredmény különösen érdekes annak fényében, hogy néhány hónappal korábban a Perseverance marsjáró egy másik helyszínen olyan kőzetmintát talált, amelyet a kutatók már a valaha mért legmeggyőzőbb marsi életjelként emlegettek. Bár a Yellowknife Bay-i minta kevésbé látványos, a szerzők szerint legalább ilyen fontos szerepet kaphat az élet nyomait kereső kutatásban.
Olvasd el ezt is!