Sokan szedik, mégsem egyértelmű, mennyit érnek a probiotikumok
A probiotikumokat ma már szinte minden gyógyszertárban megtaláljuk, és gyakran úgy igyekeznek eladni őket, mintha a bélrendszer számára elengedhetetlen termékekről lenne szó. A valóság ennél árnyaltabb: a kapszulákban több milliárd élő baktérium lehet, de nem mindig világos, pontosan milyen hatást várhatunk tőlük. A kutatások szerint a legfontosabb kérdés az, hogy valóban szükségünk van-e rájuk.
A probiotikumok ígérete elsőre nagyon vonzó. A dobozokon olyan előnyeikkel találkozunk, mint a „bélrendszer támogatása”, vagy „barátságos baktériumok”, és könnyen úgy érezhetjük, hogy egy antibiotikum-kúra mellé szinte kötelező beszerezni. Sokan azért nyúlnak hozzájuk, mert úgy tudják, segíthetnek pótolni azokat a „jó” bélbaktériumokat, amelyeket az antibiotikumok is károsíthatnak.
Berenice Langdon, a londoni St. George’s Egyetem vezető oktatója alaposabban utánajárt a kérdésnek. A The Conversation című folyóiratban megjelent írása szerint egyes kapszulák 2 milliárd, mások 10 milliárd, sőt volt olyan termék is, amely 25 milliárd baktériumot ígért adagonként. Ez hatalmas mennyiség, ráadásul az adagolás márkánként jelentősen eltérhet. A leírások ugyan magabiztosan állították, hogy a baktériumok átvészelik a gyomorsavat, és „alaposan kutatott” törzseket tartalmaznak, a konkrét hatásokról már jóval óvatosabban fogalmaztak.
A legtöbb termékben hasonló baktériumtípusok szerepelnek, főként Lactobacillus- és Bifidobacterium-törzsek. Ezek nem ismeretlen mikroorganizmusok: a Lactobacillus acidophilus például a joghurtkészítésben is fontos, a bifidobaktériumok pedig szintén gyakori szereplők az élelmiszeriparban. Mindkettő természetes módon is előfordulhat a bélrendszerünkben, és a bélbaktériumaink 12 százalékát teszik ki.
A kérdés inkább az, miért éppen ezek kerülnek szinte minden probiotikus készítménybe. Langdon szerint ennek egyik oka, hogy régóta biztonságosnak számítanak, és az élelmiszeriparban is használatban vannak. Ha egy mikroorganizmus hivatalosan biztonságosként elismert kategóriába tartozik, a gyártónak kevesebb bizonyítási kötelezettsége van. Ha pedig a termék csak általános egészségügyi állításokat tesz, nem kell olyan erősen igazolni, hogy valóban működik.
A baktériumok szervezetbe kerülése önmagában nem szokatlan, hiszen egy nap az ételeinkkel együtt nagyjából 1,3 milliárd baktériumot is elfogyasztunk, még akkor is, ha friss, alaposan megmosott vagy főtt élelmiszerek kerülnek az asztalra – hangsúlyozza a Science Alert. A gyomorsav ezek többségét elpusztítja vagy károsítja, és csak kevés jut el egészen a vastagbélig. A probiotikumokban található baktériumok, ha túl is élik ezt az utat, általában csak néhány napig maradnak a szervezetben.
Ehhez képest egy 25 milliárd baktériumot tartalmazó kapszula nagyjából hússzor annyi mikrobát jelenthet, mint amennyivel a szervezetünk az ételeken keresztül találkozik egy nap. A legtöbb ember bélrendszere ezt gond nélkül kezeli, mert természetes védelmi rendszereink kordában tartják a mikrobákat. Vannak azonban kivételek: legyengült immunrendszerű személyeknek érdemes kerülniük a probiotikumokat, mert náluk nagyobb lehet az esélye annak, hogy a baktériumok rossz helyre, például a véráramba kerülnek, és fertőzést okoznak.
Olvasd el ezt is!