Egyre inkább úgy tűnik, hogy a méhek képesek értelmezni a számokat
A méhek értelmi képességeivel kapcsolatban az elmúlt években több meglepő kutatás is született, de a tudósok között továbbra sem volt teljes egyetértés abban, hogy ezek az apró rovarok valóban képesek-e számokat felismerni. Egy új elemzés most ezt a vitát árnyalja: az eredmények szerint a méhek nem egyszerűen látványos mintákra reagálnak, hanem a mennyiséget is érzékelhetik.
A kérdés azért merült fel, mert a méhek kifejezetten jól ismerik fel a mintázatokat. Emiatt több kutató is felvetette, hogy a korábbi kísérletekben talán nem számoltak, hanem az összkép alapján hoztak döntéseket. Vagyis elképzelhetőnek tűnt, hogy nem a formák darabszámát figyelték, hanem azt, melyik ábra látszik zsúfoltabbnak vagy részletgazdagabbnak.
Az új kutatás éppen ezt vizsgálta meg újra, írja a ScienceAlert. A kutatók ezúttal nem abból indultak ki, hogyan látja az ember a kísérleti ábrákat, hanem abból, hogyan érzékelheti ugyanazokat egy méh. Mirko Zanon, a Trentói Egyetem idegtudósa szerint régóta zajlik vita arról, hogy a méhek valóban számolnak-e, vagy csupán vizuális mintákra reagálnak. Az eredmények szerinte azt mutatják, hogy ez a kritika nem állja meg a helyét, ha figyelembe vesszük az állat biológiáját.
A korábbi kísérletekben a mézelő méheknek különböző mintákat tartalmazó kártyákat mutattak. Egy 2019-es vizsgálatban például mesterséges jeleket társítottak számértékekhez, majd a méheket arra tanították, hogy felismerjék ezeket az összefüggéseket. Később olyan kártyákat kaptak, amelyeken eltérő számú alakzat szerepelt, nekik pedig azt a jelet kellett kiválasztaniuk, amely az adott mennyiséget jelölte. A tanulási szakaszban a méhek nagyjából 75-80 százalékos pontossággal teljesítettek. A tényleges tesztekben ez az arány 60-65 százalék körül alakult, ami ugyan szerényebb eredmény, de még így is meghaladta a véletlen találgatás szintjét.
Egy 2020-as kritika azonban óvatosabb értelmezést javasolt. Eszerint a méhek talán nem számoltak, hanem vizuális támpontokat követtek, ráadásul a látásuk sem biztos, hogy elég éles volt a kísérletben használt ábrák finom részleteinek érzékeléséhez. Az eredeti kutatók elfogadták, hogy ez fontos szempont, ezért újraelemezték az adatokat. Scarlett Howard, az ausztrál Monash Egyetem szakértője szerint az állati intelligencia vizsgálatánál alapvető, hogy ne emberi szemmel értelmezzük az eredményeket. Mint mondta:
A méhek látása ugyanis jelentősen eltér a miénktől. Korábbi vizsgálatok alapján kevésbé részletgazdag mintázatokat érzékelnek, mint az ember, ezért a kutatók most matematikai modellel értékelték újra a korábbi kísérletek ábráit. A modell a mézelő méhek térbeli látásélességére vonatkozó becsléseken alapult, vagyis azt próbálta megközelíteni, mit láthat valójában egy méh. Az eredmény szerint a több alakzatból álló képek a méhek számára nem feltétlenül tűntek részletgazdagabbnak. Ez azért fontos, mert gyengíti azt az érvet, hogy a rovarok egyszerűen a „mozgalmasabb” látvány alapján döntöttek volna. A kutatók szerint így valószínűbb, hogy a méhek valóban a formák számosságára reagáltak, nem pusztán az összképre.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a méhek úgy számolnak, mint az emberek. A kutatás inkább arra mutat rá, hogy a számosság érzékelése sokkal egyszerűbb idegrendszerben is megjelenhet, és hogy az állati intelligenciát csak akkor érthetjük meg pontosabban, ha az adott faj érzékeléséből indulunk ki. Howard szerint nehéz elképzelni, milyen lehet egy méh nézőpontjából látni a világot, mégis ez a kutatói munka egyik legfontosabb része. A mostani eredmények pedig ismét azt mutatják, hogy a méhek jóval összetettebb döntéseket hozhatnak, mint azt elsőre gondolnánk.
Olvasd el ezt is!