A Turkui Egyetem kutatói 51 középkorú férfi és nő részvételével vizsgálták, hogyan reagál a szervezet a hagyományos finn szaunázásra. A résztvevők 30 percet töltöttek egy körülbelül 73 Celsius-fokos, száraz levegőjű szaunában, a program felénél pedig hideg zuhanyt vettek.
Ezek a sejtek kulcsszerepet játszanak a szervezet védekezésében, többek között a kórokozók felismerésében és az ellenük indított immunválaszban. A változás többféle immunsejtet érintett. Megemelkedett például a fertőzések elleni védekezés első vonalában szerepet játszó neutrofil granulociták, valamint az immunológiai memória kialakításában is fontos limfociták száma. Emellett más fehérvérsejttípusoknál is növekedést mértek.
Ilkka Heinonen, a Turkui Egyetem mozgástudományi kutatója szerint az eredmények arra utalhatnak, hogy a hőhatás következtében a szervezet átmenetileg több fehérvérsejtet mozgósít a szövetekből a véráramba. Ez lehetővé teheti, hogy az immunsejtek hatékonyabban járőrözzenek a szervezetben, és szükség esetén gyorsabban reagáljanak a kórokozókra. A jelenség bizonyos szempontból a testmozgás során megfigyelhető élettani reakciókhoz hasonlítható. A fizikai aktivitás ugyanis szintén átmenetileg növelheti a vérben keringő immunsejtek számát.
A szaunázás hatása meglehetősen rövid ideig tartott. A vizsgálat szerint a fehérvérsejtek többségének száma már 30 perccel a szaunázás után visszatért a korábbi szint közelébe, bár bizonyos sejttípusoknál továbbra is kimutatható volt az emelkedés. Ez azért fontos, mert a kutatók egyelőre nem tudják megmondani, hogy az átmeneti változás hosszabb távon is előnyös-e az immunrendszer számára, vagy valóban csökkentheti-e a megbetegedések kockázatát.
Korábbi megfigyeléses vizsgálatok ugyan összefüggést találtak a rendszeres szaunázás és bizonyos betegségek, például a tüdőgyulladás alacsonyabb előfordulása között, ezek az eredmények azonban önmagukban nem bizonyítanak ok-okozati kapcsolatot.
A Temperature című tudományos folyóiratban megjelent – és a ScienceAlert által is közölt – kutatásnak további korlátai is vannak. A szakemberek nem vizsgálták részletesen az összes immunsejttípust, és a résztvevőket is csak a szaunázást követő első fél órában követték nyomon. A kutatók ezért hangsúlyozzák, hogy további vizsgálatokra van szükség annak megértéséhez, milyen szerepet játszhat a rendszeres hőhatás az immunrendszer hosszú távú működésében.
Az eredmények mindenesetre arra utalnak, hogy a szaunázás nem csupán kellemes időtöltés: a szervezet már egyetlen alkalomra is gyors, mérhető élettani reakcióval válaszol. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a szaunázás bizonyítottan erősítené az immunvédelmet, a magas hőmérséklet pedig bizonyos egészségi állapotok esetén kockázatot is jelenthet.
Olvasd el ezt is!