Az alváshiány közvetve a bélrendszerünket is károsíthatja
Egy-két átvirrasztott éjszaka nem csupán a koncentrációnkat rontja. Egy új kutatás szerint az alváshiány a bélrendszer őssejtjeire is hatással lehet, és olyan folyamatokat indíthat el, amelyek hosszabb távon gyulladásos betegségekhez vezethetnek.
Az új, egereken végzett vizsgálat arra jutott, hogy a kialvatlanság zavart keltő jeleket indít el az agyból a bél felé. Ez a jelátviteli lánc csökkenti a bélhám regenerációs képességét, vagyis azt a folyamatot, amely a bélnyálkahártya folyamatos megújulásáért felel.
Ahogy a Live Science is írja, a kutatók két napig fosztották meg az egereket az alvástól. Az állatok bélrendszerében oxidatív stressz jelei mutatkoztak, az őssejtek száma pedig csaknem a felére csökkent a kipihent kontrollcsoporthoz képest. A szövetek regenerációs kapacitása szintén gyengült. Zhengquan Yu molekuláris biológus így fogalmazott erről:
A részletes molekuláris elemzés szerint az alváshiány a szerotoninszint emelkedésével járt a bélben. A szerotonin kulcsszerepet játszik az emésztés szabályozásában, ugyanakkor tartósan magas szintje hasmenéssel, gyulladásos bélbetegségekkel és daganatos folyamatokkal is összefüggésbe hozható. A kísérletben nemcsak a szerotonin felszabadulása fokozódott, de annak visszavétele is csökkent, így a jelátvivő molekula felhalmozódott a bélben. Amikor a kutatók kipihent egerek bélrendszerébe fecskendeztek szerotonint, a kialvatlansághoz hasonló elváltozásokat figyeltek meg.
A kulcsszereplőnek a bolygóideg, vagyis a vagus ideg bizonyult, amely az agy és a bél közötti kommunikáció egyik fő csatornája. Azoknál az egereknél, amelyeknél ezt az ideget átmetszették, az alváshiány nem vezetett kóros szerotoninszint-emelkedéshez, és az őssejtek száma is magasabb maradt. A kutatók az acetilkolint azonosították fő jelátvivőként, amely a vagus idegen keresztül serkenti a szerotonin felszabadulását. A feltárt jelátviteli lánc így több ponton is beavatkozási lehetőséget kínálhat. Maksim Plikus sejtbiológus így fogalmazott erről:
A kutatócsoport következő lépésként humán bélorganoidokon vizsgálja, hogy a mechanizmus mennyiben érvényes az emberi szervezetben. Az álmatlanság világszerte a felnőttek mintegy 10 százalékát érinti. A krónikus alvászavarok összefüggésbe hozhatók a gyulladásos bélbetegségek, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a depresszió gyakoribb előfordulásával. A mostani eredmények arra utalnak, hogy az alvás az idegrendszer regenerációjához is, de a bélrendszer strukturális épségének fenntartásához is szükséges.
Olvasd el ezt is!