
Tudósok szerint a rózsaszín zaj valójában nem javítja, hanem ronthatja az alvásminőséget
Az alvást segítő hangok piaca az elmúlt években látványosan bővült: fehér, barna vagy rózsaszín zaj – alkalmazások és eszközök ígérnek nyugodtabb éjszakákat. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy a rózsaszín zaj korántsem olyan ártalmatlan, mint gondoltuk.
A Pennsylvaniai Egyetem kutatói európai és kanadai partnereikkel dolgoztak: a vizsgálatban huszonöt, 21 és 41 év közötti, egészséges felnőtt vett részt, akiknek nem volt alvászavaruk, és korábban nem használtak zajt alvássegítőként. A résztvevők hét egymást követő éjszakát töltöttek alváslaborban, ahol nyolcórás alvásidőt biztosítottak számukra különböző hangkörnyezetek mellett.
Az első, zajmentes éjszaka az alkalmazkodást szolgálta, ezt követően változó sorrendben kaptak eltérő hangterhelést: egyik éjjel környezeti zajokat – például elhaladó repülőgépek, járművek vagy síró csecsemő hangját –, máskor kizárólag rózsaszín zajt hallgattak. Volt csendes kontrolléjszaka, illetve olyan is, amikor környezeti zaj mellé rózsaszín zajt vagy füldugót társítottak. A résztvevők kérdőíveken értékelték alvásukat, valamint kognitív és kardiovaszkuláris teszteket is végeztek az éjszakák előtt és után.
Az eredmények szerint a zajterhelés érdemben befolyásolta az alvás szerkezetét, írja a ScienceAlert. A kizárólag környezeti zajjal terhelt éjszakákon átlagosan 23 perccel kevesebb időt töltöttek a résztvevők N3 fázisban, vagyis a legmélyebb alvási szakaszban, mint csendes környezetben. Az 50 decibeles rózsaszín zaj önmagában közel 19 perccel csökkentette az éjszakánkénti REM-alvás idejét a környezeti zajhoz képest. Amikor a környezeti és a rózsaszín zaj együtt jelent meg, a REM- és a mélyalvás is számottevően rövidebb volt a csendes kontrolléjszakákhoz viszonyítva, és a résztvevők több időt töltöttek ébren.
Összességében az alvásminőség a zajosabb éjszakákon romlott – beleértve azokat is, amikor csak rózsaszín zaj szólt. Kivételt jelentettek azok az alkalmak, amikor a résztvevők füldugót viseltek: ebben az esetben nem mutatkozott hasonló mértékű eltérés az alvási fázisokban. Mathias Basner, a Pennsylvaniai Egyetem alváskutatója szerint az eredmények óvatosságra intenek. Szerinte a REM-alvás kulcsszerepet játszik a memória megszilárdításában, az érzelmi szabályozásban és az agy fejlődésében. Mint fogalmazott:
Bár a vizsgálat viszonylag kis mintán zajlott, a kutatók szerint az adatok elegendőek ahhoz, hogy megkérdőjelezzék a rózsaszín zaj alvást támogató hatásáról szóló állításokat. A szélessávú zajok használata – különösen újszülöttek és kisgyermekek esetében – további, hosszú távú vizsgálatokat igényel, mielőtt biztonságos megoldásként tekinthetnénk rájuk.

Olvasd el ezt is!