Minden jel arra mutat, hogy a Mars vörös helyett kék bolygó volt 3 milliárd éve

A felfedezés a Marson található Valles Marineris vizsgálatához kötődik, amely a Naprendszer legnagyobb kanyonrendszere. A tudósok a több mint 4000 kilométer hosszú és körülbelül 200 kilométer széles képződmény délkeleti részén, a Coprates Chasma térségében végeztek részletes elemzéseket. Ezen a területen a feltételezések szerint egykor egy mély tó lehetett, ám a szakemberek figyelmét elsősorban a meredek falú üledékes rendszer keltette fel, amely folyók jelenlétére utal.

A vizsgált képződmények meglepően egységes magasságban helyezkednek el, nagyjából -3750 és -3650 méter között. Ez arra utal, hogy a kanyonban egykor a vízszint stabilan lehetett jelen, bizonyos pontokon a mélység elérhette az egy kilométert is. Amennyiben ez valóban így volt, a Mars északi féltekéjének alacsonyabban fekvő területeit is el kellett borítania a víznek – olvasható az IFLScience cikkében.

Ignatius Argadestya, a Berni Egyetem doktorandusza és a tanulmány vezető szerzője szerint kutatásuk az eddigi legmélyebb és legkiterjedtebb feltételezett marsi óceán létezésére szolgáltat bizonyítékot. Egy ilyen óceán jelenléte azt is felveti, hogy a ma száraz és vörös bolygó egykor élhető körülményeket biztosíthatott, bár az, hogy valóban kialakult-e élet, továbbra is kérdéses. Argadestya hangsúlyozta, hogy eredményeik alapján a Mars egykor egy kék bolygó lehetett – hasonlóan a Földhöz –, a kutatás így arra is rámutat, mennyire törékeny és mulandó lehet a víz jelenléte egy bolygón.

Fritz Schlunegger, a Berni Egyetem exogéngeológia-professzora szerint a vizsgálat lehetőséget ad arra, hogy a Földön kidolgozott földtani modelleket más égitesteken is alkalmazzák. A kutatás során üledéktani megközelítést használtak, és földi, valamint marsi lerakódási környezeteket hasonlítottak össze.

A kutatócsoport a következő lépésként az üledékek ásványtani összetételének vizsgálatát jelölte ki. Ezeket az elemzéseket az Európai Űrügynökség ExoMars Trace Gas Orbiterével és a Mars Expresszel, valamint a NASA Mars Reconnaissance Orbiter nevű űrszondájával végeznék el. Argadestya szerint most, hogy sejtjük, a Mars egykor kék bolygó volt, az is kulcskérdéssé válik, milyen folyamatok formálták felszínét. Az a kérdés, hogy miért tűnt el a víz a bolygó felszínéről, már látszólag megoldódott: a Mars forgástengelye jelentősen megdőlt, így a napsugarak sokkal nagyobb területen érték el a felszínt, a víztömeg tehát egyszerűen elpárologhatott.