Hatalmas hold kísérhette a Marsot több millió évvel ezelőtt
A NASA Curiosity marsjárója által vizsgált Gale-kráter üledékes kőzetei meglepő mintázatot mutatnak: a rétegek szabályos váltakozása arra utal, hogy egykor árapálymozgás formálhatta a kráter tavát. Ha ez igaz, akkor a Marsnak valaha jóval nagyobb holdja lehetett, hiszen a jelenlegi két apró kísérője, a Phobos és a Deimos tömege messze nem elegendő ahhoz, hogy ilyen erős gravitációs hatást gyakoroljon.
A Louisiana State University kutatói a Gale-kráter finom, sötétebb rétegeit vizsgálták, amelyek az árapály által lerakott iszap jellegzetes, vékony bevonataira emlékeztetnek. A rétegvastagságok mintázatának matematikai vizsgálata – egy Fourier-transzformáció segítségével – ráadásul kettős hatást jelzett: a Nap és egy jelentős méretű hold együttesen alakíthatta az egykori víztömeget. A számítások szerint ez a hold 15–18-szor lehetett nagyobb a Phobosnál, bár még így is jóval kisebb maradt volna, mint a Föld kísérője. Elképzelhető, hogy a Mars mai két apró holdja ennek a régi, nagyobb égitestnek a két darabja.
A kutatási eredmény újból lendületet adott annak az elképzelésnek, amelyet először 2023-ban vetettek fel, miszerint a Mars egyes üledékes rétegei tengeri eredetűek lehetnek. Ha ez beigazolódik, az a bolygó múltbeli vízrendszereiről is új képet adhat: a Gale-kráter egy nagyobb óceánnal is kapcsolatban állhatott, felszíni vagy akár földalatti csatornákon keresztül.
Nem minden szakértő osztja azonban ezt a lelkesedést; többen kétségbe vonják, hogy egy maximum 154 kilométer átmérőjű tóban számottevő árapály alakulhatott volna ki. Mások pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy hasonló rétegmintázatot váltakozó folyóvíz-hozam is létrehozhat, írja a New Scientist.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Gale-kráter kőzeteiben talált új geológiai bizonyítékok arra is utalnak, hogy a Mars jóval tovább őrizhette meg az élet számára kedvező körülményeket, mint ahogy eddig gondoltuk. Egy friss kutatás szerint a felszín alatti víz még akkor is alakította a bolygó dűnéit, amikor a legtöbb modell már teljesen élettelen környezetet feltételezett.
Olvasd el ezt is!