Pestis, spanyolnátha, ebola, koronavírus. Mind sújtották társadalmunkat. A különböző járványhelyzetek során azonban fejlődött az egészségügy és a közbeszéd is. Vajon hogy jutottunk el idáig?
A járványok több évszázados történelmében legélénkebb mind közül a pestis. Európában a legelső pestisjárvány 540 körül tört ki, ám a 14. században visszatért, a fekete halál ezúttal a 17. századig tombolt, kiirtva az európai lakosság csaknem felét.
A pestis kezelésére szolgáló stratégiák az iparosodás előtti Európában megalapozták a későbbi politikákat és jelenleg is tükröződnek a közegészségügyi kezdeményezésekben.
A határok lezárása és a karantén ugyanis nem újkeletű dolgok. A Cordons sanitaire, amelynek mentén katonák álltak a határok mellett, hogy megakadályozzák a pestis bejutását az államokba, negatív hatással volt a gazdaságra, mivel embargókat, korlátozásokat vezettek be az ipar és a kereskedelem területén. Azok a városok, amelyeket középkori falak védtek, őröket alkalmaztak, hogy kihívjanak bárkit, aki megpróbál belépni.
Az utcákat égő borókaágakkal fertőtlenítették, míg a fertőzött házakat, bútorokat és ágyneműt kénnel tisztították. Csőrös pestis-maszkot viselő orvosok keringtek az utcákon. Ennél jóval egyszerűbb maszkot visel ma az orvosi személyzet.
Csak úgy, mint most, aggodalmat fejeztek ki a tömegek gyűlése miatt, a nyilvános rendezvényeket betiltották, az iskolákat és a piacokat bezárták. A betegeket hatalmas karanténközpontokba ─ lazarettekbe vitték, míg a pestises betegekkel érintkezőket 40 napig tartották karanténban otthon vagy a város falain túli nagy intézményekben.
Giacomo Robusti il Tintoretto (1518-1594) képén Szent Rókus segíti a pestis áldozataitegy lazarettben.
Noha már a pestis alatt is megfigyelhető volt, hogy a kitaszított, alsóbb társadalmi rétegeket gyanúsítgatják, az 1980-as évek eleje és az AIDS óta elég gyakori a járványokkal összefüggő hibáztatás és erőszak tanúsítása szegényekkel, a „másokkal" és a betegség áldozataival szemben. Ez azért alakulhatott így, mert a járványok gyakran kívülről, külföldiektől származnak, emiatt a történelem során gyakran vélték úgy, hogy szegénységből és szennyezésből fakadnak.
A szegények kirekesztése és hibáztatása számottevő volt a 19. századi bubópestis alatt, amikor az indiai szubkontinensen szegregációs táborokba zárták őket. A szűköldödő réteg részéről ekkor zavargások törtek ki. Ehhez hasonlóak voltak a kolera-zavargások is, melyek 1830-tól egészen a 20. századig tartottak. Ekkor az egészségügyi dolgozókat okolták, szerintük ők terjesztették a járványt a szegénység kiirtásának céljából.
A járványok azonban a legtöbb helyzetben feloldották az osztályviszályokat, ilyen volt az is, amikor a spanyolnátha alatt elterjedt az önkéntesség és az összefogás, a segítségnyújtás eszméje.
Egy dolog nem változott, a kolera, ebola, koronavírus járványok alatt is hibáztatjuk az egészségügyet az ellátás miatt, mivel csak annyit látunk, hogy az emberek bemennek a kórházakba, de nem jönnek ki élve. A járványok félelmet és gyanút keltenek és ez minden vírusnál gyorsabban terjed.
A nyolcvanas évek elején, amikor az AIDS oka még nem volt ismeretes, az amerikai sajtó azzal vádolta az afrikaiakat, hogy csimpánzokkal közösültek és így hozták be a vírust, míg a szovjet ügynökök szerint az amerikai kutatólaboratóriumokból eredt a HIV. Mivel a homofóbia nemzetközileg fokozódott, a leghevesebb gyűlölet a legelső ismert beteg ellen irányult, aki egy meleg légiutaskísérő volt.
Mi több, 1665-ben a pestis sújtotta Angliában az Istent hirdették ki a vírus elterjesztőjének. Egyes csoportok azt hitték, az ő bűneikért szabadította rájuk a kórt, így elkezdték magukat büntetni. Így alakult ki a flagellánsok önostorozó szektája.
Ugyanez a pestisjárvány másoknak szellemi terméseket hozott. Newton karanténban találta magát otthonában, mivel a Cambridge Egyetemhez tartozó Trinity College bezárt. Ez időszak alatt írta le a gravitációt és bizonyította prizmákkal, hogy a fehér fény tartalmazza a szivárvány színeit. Robert Hooke angol tudós pedig először írt le mikroorganizmusokat mikroszkóp tanulmányozásával.
Milyen járványok pusztítottak még a századok során? Az ebolát először 1976-ban azonosították, de csak közép-afrikai kis járványokra korlátozódott. Aztán hirtelen, 2014-ben, Nyugat-Afrikában, majd az egész világon beütött. 2016-ra pedig az 1980-as években világszerte felfedezett HIV járvány legalább 35 millió halálesetet okozott.
2002-ben egy korábban ismeretlen típusú tüdőgyulladás jelent meg Kínában. A súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) több mint 700 embert ölt meg Észak- és Dél-Amerikában, Európában és Ázsiában. 2019-ben kezdetét vette a SARS-hoz kapcsolódó, új koronavírustörzs pusztítása és azóta is küzdünk a károkkal. Most már tudjuk, hogy ezzel nem vagyunk egyedül a történelemben.
(Forrás: History today)
