Nyolc olyan történelmi „tény", amiről sosem gondoltad volna, hogy valójában tévhit!
Emlékszel még a legendákra, amikről a történelem órákon tanultál? Ámultunk a hősök csodával határos tettein, miközben folyton folyvást azon gondolkodtunk, milyen akaraterő és bátorság kellett ezen cselekedetek végrehajtásához. A tudomány az emberiség mozgatórúgója, viszont sokszor pont emiatt olyan hiedelmekről is lerántja a leplet, amit azelőtt igaznak hittünk és ez az esetek jelentős részében nagyon is csalódást keltő lehet.
Salieri és Mozart igazából nem voltak ellenségek
Az Amadeus című film megjelenése óta az emberek jelentős része abban a hitben él, hogy a 18. század két ikonikus zeneszerzője, Antonio Salieri és Wolfgang Amadeus Mozart esküdt ellenségek voltak. A valóságban viszont az előbb említett művészek jó viszonyt ápoltak és elismerték egymás munkásságát. Haláluk után több szépirodalmi műben is felbukkant a köztük levő párhuzam, viszont ezt sokkal inkább a német és az olasz zene közötti rivalizálásnak tudják be a történészek.
Nero valójában Róma megmentője volt?
Nero császárt az ókori Római Birodalom egyik leghírhedtebb alakjának tartják. A legendák szerint felgyújtotta Rómát csupán azért, mert nem tetszett neki a város látképe. A valóság viszont pont a történet ellenkezője. A tűzvész idején Nero a távoli Antiumban tartózkodott és a rémes hír hallatán azonnal visszatért Rómába.
A császár mindent megtett annak érdekében, hogy megállítsák a tűzvészt. Aktívan részt vett a menekítés szervezésében, illetve saját vagyonát áldozta a város megmenekülésének érdekében.
A rettegett Nero ettől függetlenül egy kiemelkedően kegyetlen uralkodó volt, de a tűzvészről biztosan nem tehetett.
A vikingek legfőbb szimbóluma csupán kitaláció
Mindannyian láttunk már olyan festményt vagy filmet, ahol a vikingek szarvval ellátott sisakot hordtak. Az igazság viszont az, hogy soha semmilyen bizonyítékot nem találtak arra vonatkozóan, hogy a rettegett harcosok viseltek volna ehhez hasonló fejfedőt.
Ezt a szimbólumot először Richard WagnerNibelung Gyűrűje című darabjának egyik színpadi feldolgozásban használták és azóta is a viking ábrázolás visszatérő eleme.
A nándorfehérvári hős története csupán ürügy volt
A magát az ellenséges török katonával mélybe vető Dugovics Titusz nem volt valós történelmi személy. A nándorfehérvári vitéz történetét egy Dugovics István nevű nemes találta ki a 19. században, aki nem tudta igazolni nemesi származását, ezért egy nemlétező rokont talált ki rangja megőrzése érdekében.
Az erényöv valódi funkciója
Nem igaz az a história, miszerint a messzi földre utazó lovagok a feleségükre erényövet adtak annak érdekében, hogy imádott kedvesük a távollétük alatt ne keressen testi örömöket más férfiak társaságában.
Ezt az eszközt valójában szerelmi játékok során alkalmazták a 19. században.
Az erényöv legendáját valószínűleg azért találták ki, hogy egy izgalmas történetet „kreáljanak" a bizarr tárgy köré. A múzeumokban megtalálható „középkori darabok" is csupán hamisítványok.
Sótlan Karthágó
A köztudatban a mai napig él az a Bibliában is fellelhető történet, miszerint a rómaiak a harmadik pun háborúban aratott győzelmük után sóval hintették fel egész Karthágót, hogy soha többé ne legyen termőképes a föld. Ez az esemény viszont biztosan nem így történt.
Az ókorban ugyanis a só ára elképesztően magas volt, ezenfelül a beszerzés és a szállítás is olyan bonyolult és drága procedúra lett volna, amit az akkori viszonyok között biztosan nem lehetett kivitelezni.
Forradalmi félreértés
1789. július 14-én a Párizsban található Bastille ostromával vette kezdetét a francia forradalom. Maga az esemény történelmileg abszolút helytálló, a börtön elfoglalásának oka azonban egészen más volt, mint amit az emberek hisznek.
A közhiedelemmel ellentétben a forradalmárok ugyanis nem azért ostromolták meg a Bastille-t, mert az a zsarnokság jelképe lett volna, hanem azért, mert két nappal a történtek előtt 250 kg puskaport szállítottak oda.
Természetesen a forradalmárok mindent megtettek annak érdekében, hogy elhódítsák a hőn áhított zsákmányt és a nagy igyekezetüknek meglett a gyümölcse. Külön érdekessége a történetnek, hogy a korabeli iratok szerint az ostrom pillanatában összesen hét embert tartottak fogva a Bastille-ban:
négy váltóhamisítót, két elmebeteget és egy gyilkost.
Magyarország nem köztársaság többé?
Zárjuk le a felsorolást egy viszonylag friss félreértéssel. 2012 óta hazánk hivatalos neve ugyanis nem Magyar Köztársaság, hanem Magyarország. Sokan a mai napig azt hiszik, hogy emiatt a változtatás miatt már nem köztársaság a hivatalos államforma.
De ez csupán egy névváltoztatás, semmi több.
Szerző: Bódis Tamás
