Bizonytalanság, félelem, kétségbeesés. Az elmúlt másfél hónapot leginkább ezekkel a szavakkal lehetne jellemezni a világszerte tomboló koronavírus-járvány következményeként. Hogy hogyan vészelhetjük át ezt az időszakot, és őrizhetjük meg testi-lelki egészségünket, arról Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológussal beszélgettünk.
Milyen negatív hatásai vannak a járványnak az emberi pszichére?
A kialakult helyzet következtében pár hét alatt elvesztettük a biztonságérzetünket, az egészségügyi és gazdasági stabilitásunk megingott. A COVID-19 okozta járvány egy krízist teremtett, a vele járó kiszámíthatatlanság, valamint a médiából ömlő temérdek negatív információ olyan belső bizonytalanságot teremt, amely kifejezetten negatívan befolyásolja lelki immunrendszerünket. Nem tudjuk, hogy mennyi ideig fog tartani, ez pedig fokozza a belső szorongást.
Hogyan befolyásolhatja ez a fajta belső feszültség a mindennapi életünket?
Az emberekre nagyon különbözően hat ez a helyzet. Aki például korábban is hajlamos volt a szorongásra vagy ingadozott a hangulata, annak a jelenlegi krízis csak felerősíti a tüneteit és korlátolja a mindennapi tevékenységek elvégzésében. Kifejezetten veszélyeztetettek az egyedülállóak, a magányban élők. Körülöttük ugyanis nincs egy közvetlen támogató környezet, nem tudják kivel megosztani a félelmeiket. Akiknek barátjuk és családjuk sincs, ők egyáltalán nem tudják kiventillálni a negatív gondolataikat. Ezeknek az önmagunkba fojtása pedig ugyancsak negatívan hat a lelki immunrendszerre, és befolyásolja a mindennapi működést.
A stressz hogyan hathat a fizikumunkra?
A stressz sajnos a fizikumra is hat attól függően, hogy mennyire tudjuk megtalálni a lelki egyensúlyt. Ha hagyjuk eluralkodni magunkon a negatív gondolatokat és érzéseket, mint a kilátástalanság gondolata, és a tehetetlenség érzése, akkor olyan fizikai tünetek jelentkezhetnek, mint a hasmenés, heves szívdobogás, mellkasi szorítás, torokgombóc érzése. Ezen kívül álmatlanság és pánikreakciók léphetnek fel. Ezek a fizikai tünetek aztán visszahatnak a negatív gondolatokra, mint hogy „elkaptam a vírust", „beteg vagyok", „hogy fog működni az életem ezek után". Ez a fajta permanens stressz pedig ismét megerősíti a testi reakciókat, így kialakul egy ördögi kör.
Hogyan hat ez az időszak mentálisan a gyerekekre, és az idős, beteg emberekre?
Mivel a járványhelyzet a gyerekeket, az idős, és beteg embereket is kizökkenti a megszokott életükből, így őket is jelentősen megzavarhatja ez az időszak. Különösen igaz ez az időskori demenciában szenvedő betegekre. Egy ilyen helyzetben intellektuális leépülésről beszélünk, amikor a beteg eleve nehezebben visel bármilyen változást, ugyanis térben és időben tájékozatlan, a napi ritmus felborulása pedig még zavartabbá teszi. Ez értelemszerűen kihat az egészségére. Mindez persze függ a demencia súlyosságától, hogy milyen szinten van tudatában annak, hogy mi történik körülötte. Ilyenkor a hozzátartozók is még nehezebb helyzetbe kerülnek, hiszen az egészségügy leterhelt, így sokszor az otthoni ápolást a beteg rokonainak kell megoldani. A helyzetet tetőzi, ha közben a gyerekekre is felügyelni kell. Fontos, hogy a gyerekekkel a szülők őszintén kommunikáljanak. Az online oktatás, a barátokkal, osztálytársakkal való chatelés, és maga az internet révén ők is többnyire tisztában vannak a helyzettel és hallanak a vírusról. Ha a szülő nem beszélget erről a gyerekekkel, akkor az ő fantáziájukban sok minden összekeveredhet. A kelleténél veszélyesebbnek érezhetik a helyzetet, és szorongani kezdhetnek. A szülő feladata, hogy gyermeke gondolatait pozitív irányba terelje.
Milyen hosszú távú, mentális következményei lehetnek ennek a krízisnek?
Ha a krízis stagnál, válság alakul ki. Az embereknek meg kell találniuk az egyensúlyt. Ha ez nem sikerül, akkor nem hosszú távon, hanem már a járvány ideje alatt kialakulhatnak különböző megbetegedések, mint a depresszió, szorongásos megbetegedések, vagy pánikbetegség.
Mit tehetünk a pozitív gondolatok erősítése, és a lelki egészség megőrzése érdekében?
Először is tartsuk meg a kapcsolatainkat a rendelkezésre álló módokon. Online, telefonon keressük a családtagjainkat, barátainkat, és beszéljük ki a gondjainkat. Ugyanakkor a pozitív dolgokat se hagyjuk figyelmen kívül: minden nap találjuk meg az örömöt apró dologban. Ez lehet egy kellemes, forró fürdő, egy jó film, egy pohár bor, vagy pont hogy egy jó beszélgetés a barátainkkal. Továbbá fontos a napi ritmusunk fenntartása. Készítsünk menetrendet, teremtsük meg a körülményeket az otthoni munkavégzéshez, ezzel keretet adva az életünknek. Így nem folyik szét a napunk, és eltereljük a gondolatainkat Szintén hasznos a testmozgás, relaxációs technikák alkalmazása, illetve belekezdhetünk lakásunk kicsinosításába, és hosszabb házimunkákba. Ha pedig valakin mégis eluralkodik a szorongás, online is kérheti pszichológus segítségét.
