Bizonytalanság, félelem, kétségbeesés. Az elmúlt másfél hónapot leginkább ezekkel a szavakkal lehetne jellemezni a világszerte tomboló koronavírus-járvány következményeként. Hogy hogyan vészelhetjük át ezt az időszakot, és őrizhetjük meg testi-lelki egészségünket, arról Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológussal beszélgettünk.



Milyen negatív hatásai vannak a járványnak az emberi pszichére?

A kialakult helyzet következtében pár hét alatt elvesztettük a biztonságérzetünket, az egészségügyi és gazdasági stabilitásunk megingott. A COVID-19 okozta járvány egy krízist teremtett, a vele járó kiszámíthatatlanság, valamint a médiából ömlő temérdek negatív információ olyan belső bizonytalanságot teremt, amely kifejezetten negatívan befolyásolja lelki immunrendszerünket. Nem tudjuk, hogy mennyi ideig fog tartani, ez pedig fokozza a belső szorongást.

Hogyan befolyásolhatja ez a fajta belső feszültség a mindennapi életünket?

Az emberekre nagyon különbözően hat ez a helyzet. Aki például korábban is hajlamos volt a szorongásra vagy ingadozott a hangulata, annak a jelenlegi krízis csak felerősíti a tüneteit és korlátolja a mindennapi tevékenységek elvégzésében. Kifejezetten veszélyeztetettek az egyedülállóak, a magányban élők. Körülöttük ugyanis nincs egy közvetlen támogató környezet, nem tudják kivel megosztani a félelmeiket. Akiknek barátjuk és családjuk sincs, ők egyáltalán nem tudják kiventillálni a negatív gondolataikat. Ezeknek az önmagunkba fojtása pedig ugyancsak negatívan hat a lelki immunrendszerre, és befolyásolja a mindennapi működést.

A stressz hogyan hathat a fizikumunkra?

A stressz sajnos a fizikumra is hat attól függően, hogy mennyire tudjuk megtalálni a lelki egyensúlyt. Ha hagyjuk eluralkodni magunkon a negatív gondolatokat és érzéseket, mint a kilátástalanság gondolata, és a tehetetlenség érzése, akkor olyan fizikai tünetek jelentkezhetnek, mint a hasmenés, heves szívdobogás, mellkasi szorítás, torokgombóc érzése. Ezen kívül álmatlanság és pánikreakciók léphetnek fel. Ezek a fizikai tünetek aztán visszahatnak a negatív gondolatokra, mint hogy „elkaptam a vírust", „beteg vagyok", „hogy fog működni az életem ezek után". Ez a fajta permanens stressz pedig ismét megerősíti a testi reakciókat, így kialakul egy ördögi kör.

Hogyan hat ez az időszak mentálisan a gyerekekre, és az idős, beteg emberekre?

Mivel a járványhelyzet a gyerekeket, az idős, és beteg embereket is kizökkenti a megszokott életükből, így őket is jelentősen megzavarhatja ez az időszak. Különösen igaz ez az időskori demenciában szenvedő betegekre. Egy ilyen helyzetben intellektuális leépülésről beszélünk, amikor a beteg eleve nehezebben visel bármilyen változást, ugyanis térben és időben tájékozatlan, a napi ritmus felborulása pedig még zavartabbá teszi. Ez értelemszerűen kihat az egészségére. Mindez persze függ a demencia súlyosságától, hogy milyen szinten van tudatában annak, hogy mi történik körülötte. Ilyenkor a hozzátartozók is még nehezebb helyzetbe kerülnek, hiszen az egészségügy leterhelt, így sokszor az otthoni ápolást a beteg rokonainak kell megoldani. A helyzetet tetőzi, ha közben a gyerekekre is felügyelni kell. Fontos, hogy a gyerekekkel a szülők őszintén kommunikáljanak. Az online oktatás, a barátokkal, osztálytársakkal való chatelés, és maga az internet révén ők is többnyire tisztában vannak a helyzettel és hallanak a vírusról. Ha a szülő nem beszélget erről a gyerekekkel, akkor az ő fantáziájukban sok minden összekeveredhet. A kelleténél veszélyesebbnek érezhetik a helyzetet, és szorongani kezdhetnek. A szülő feladata, hogy gyermeke gondolatait pozitív irányba terelje.

Milyen hosszú távú, mentális következményei lehetnek ennek a krízisnek?

Ha a krízis stagnál, válság alakul ki. Az embereknek meg kell találniuk az egyensúlyt. Ha ez nem sikerül, akkor nem hosszú távon, hanem már a járvány ideje alatt kialakulhatnak különböző megbetegedések, mint a depresszió, szorongásos megbetegedések, vagy pánikbetegség.

Mit tehetünk a pozitív gondolatok erősítése, és a lelki egészség megőrzése érdekében?

Először is tartsuk meg a kapcsolatainkat a rendelkezésre álló módokon. Online, telefonon keressük a családtagjainkat, barátainkat, és beszéljük ki a gondjainkat. Ugyanakkor a pozitív dolgokat se hagyjuk figyelmen kívül: minden nap találjuk meg az örömöt apró dologban. Ez lehet egy kellemes, forró fürdő, egy jó film, egy pohár bor, vagy pont hogy egy jó beszélgetés a barátainkkal. Továbbá fontos a napi ritmusunk fenntartása. Készítsünk menetrendet, teremtsük meg a körülményeket az otthoni munkavégzéshez, ezzel keretet adva az életünknek. Így nem folyik szét a napunk, és eltereljük a gondolatainkat Szintén hasznos a testmozgás, relaxációs technikák alkalmazása, illetve belekezdhetünk lakásunk kicsinosításába, és hosszabb házimunkákba. Ha pedig valakin mégis eluralkodik a szorongás, online is kérheti pszichológus segítségét.

Friss

Messy Nessy Chic

5+1 film, ha hiányzik Párizs

Bár egyre több határ nyílik meg, és indulnak a nemzetközi járatok, a lezárások előttihez hasonló turistáskodást egy darabig még biztosan mellőznünk kell. Ha hiányoznak kedvenc nagyvárosaink, idézzük meg őket olyan filmekkel, amelyek hűen visszaadják különleges hangulatukat! Mi most Párizst vesszük célba.

TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS