A tervek szerint március 22-én startol kazahsztáni Bajkonurból a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak és oktatóinak új űreszköze, a SMOG-1 zsebműhold, melynek feladata az elektroszmog vizsgálata lesz.
A Műegyetem szatelitje egy orosz Szojuz/Fregat rakétával, az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről fog a világűrbe jutni. Az egyetemen már több hasonló űreszköz is készült, a SMOG-1 elődei a Masat-1 és a SMOG-P műholdak voltak – olvasható az MTI beszámolójában, melyből az is kiderül, hogy mindhárom űreszköz fejlesztésében részt vett a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK).
A SMOG-1 felépítése megegyezik a méretével, küldetésével világrekordot felállító elődjével: az 5-ször 5-ször 5 centiméteres SMOG-P-vel. A műhold tervezett pályája 550-600 kilométer magasságú, 97 fokos dőlésszögű, napszinkron elrendezésű lesz.
A szatellit féléves tesztelésen esett át, amelyen a műegyetemi csapat megpróbálta a működés közben előforduló lehető legtöbb szoftveres hibát feltárni. Az eredmények alapján a műhold felkészült a küldetésre.
A zsebműhold hat éven át, teljes egészében a BME-en készült. Elsődleges küldetése a Föld körül mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség, azaz elektroszmog vizsgálata lesz – neve is erre utal. Másodlagos feladata a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatásának elemzése lesz.
A SMOG-1 2020 őszén érkezett meg Rómába, hogy bekerüljön az Unisat-7 műhold kidobó szerkezetébe. Az űreszköz zsebműholdakat állít pályára, elektronikai komponenseket tesztel, illetve Föld-megfigyeléseket végez. A több mint négy hónapos római várakozás miatt valószínűsíthető, hogy a pályára állás után, a többszöri Föld-kerülés miatt, hosszabb időt vesz igénybe, míg a SMOG-1 felölti akkumulátorát, kinyitja antennáit és aktiválja magát.
