2004-2005 előtt csak néhány példány telelt Magyarországon, ám az évek elteltével a jelenség állandósulni látszik. A madarak nem betegek, valójában egy teljesen természetes folyamat miatt telelnek hazánkban, amelynek lehetséges okairól szakértők is beszámoltak.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez tájékoztatása alapján a fehér gólyák áttelelési próbálkozása egy természetes alkalmazkodási folyamat része, ez a tendencia figyelhető meg például a hasonló táplálkozású kócsagok, gémek, valamint a ragadozó barna rétihéja esetében is. 2004 óta csak egyetlen áttelelő fehér gólya pusztult el Magyarországon az MME tudomása szerint, ráadásul ez a madár sem zsákmányhiány miatt, ami jól jelzi, hogy egyáltalán nem szorulnak az ember segítségére – írja a Drive. Az MMTE hangsúlyozza, hogy mivel a fehér gólyák meleg helyen történő átteleltetésük szükségtelen, így az itthon maradó egyedek nem szorulnak emberi segítségre vagy etetésre, befogásuk pedig egyébként sem lehetséges.
Ez is érdekelhet! Sokakat meg fog lepni, melyik az emberre legveszélyesebb állat
A szakértők szerint éppen ezért a felesleges vagy túlzó mértékű emberi beavatkozás maximum rövid távon, egy-két téli szezonban szavatolhatja az egyedek túlélését. Ha a faj magától még nem képes alkalmazkodni az átalakulóban lévő környezeti hatásokhoz, akkor az emberi segítségtől teszi függővé a túlélését.
A jelenség mintegy tízezer éve a mostaninál jóval nagyobb nagyságrendben lezajlott már, akkor fajok százait érintette. A jég visszahúzódásával hatalmas belakható élettér szabadult fel akkor Európában, ahova elsősorban Afrikából költöztek be a madarak.
Fotó: Shutterstock
Mindez a madarak között meglévő viselkedési eltérésekkel magyarázható, és ugyan a többség dél felé veszi az irányt, néhány egyed inkább kockáztat, és nem teszi meg az oda-vissza akár 18 ezer kilométeres vonulást Afrika felé. Ők később vonulnak el ősszel, tavasszal korábban érkeznek vagy átteleléssel próbálkoznak. Az MME úgy véli, ha a környezeti viszonyok nem változnak lényegesen, akkor az átteleléssel próbálkozó egyedek a nem túlélhető viszontagságok miatt elpusztulnak, így szaporodni sem tudnak. Ha azonban változik a környezet – mint napjainkban a klíma – akkor a kockáztató egyedek életben maradnak, szaporodni is tudnak, így viselkedési sajátosságaikat át tudják örökíteni az utódaikba.
Ajánljuk figyelmedbe! 1970 óra 73 százalékkal csökkent a vadon élő állatok állománya
Minél nagyobb mértékű és gyorsabb a változás, annál több kockáztató gólya marad életben, így a fiókáiknak köszönhetően az immáron sikeres viselkedési stratégia gyorsan, akár évtizedek alatt jelentős mértékben feldúsulhat az állományban. Egyébként a kockázatot vállaló egyedek sem szolgáltatják ki magukat teljesen a környezeti hatásoknak: ha az időjárás elviselhetetlenné válik számukra, az életrevaló madarak akár egyetlen nap alatt is ezer kilométerrel délebbre húzódhatnak.
A gólyák egészségügyi állapotáról a legegyértelműbb visszajelzést a röpképessége vagy éppen a röpképtelenség ad. Ezzel kapcsolatban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján olvashatunk bővebben.
