vízi állatvilág
Fotó: Shutterstock

1970 óra 73 százalékkal csökkent a vadon élő állatok állománya

Aggasztó jelentést közölt a WWF, mely szerint egyre nagyobb veszélyben vannak a vadon élő állatok. A természetes élőhelyük kiszorítása és a globális felmelegedés is komoly problémát jelent A Föld biodiverzitása számára.


Az elmúlt 50 évben az emberi jelenlét hozzájárult a vadon élő állatok populációjának drámai mértékű csökkenéséhez. A WWF és a Zoological Society of London kétévente készíti el a Living Planet Report című jelentést. Utóbbi szervezet 1970 és 2020 között összesen 5 495 gerinces faj közel 35 ezer populációját figyelte meg. A jelentésből kiderült, hogy a vadon élő állatok állománya a hetvenes évek óta 73 százalékkal csökkent – olvasható az IFL Science szemléjében.

A statisztika valójában azt jelzi, hogy világszerte átlagosan mennyivel csökkent a gerinces fajok állománya. Tehát a jelentés az átlagot veszi figyelembe, nem pedig azt, hogy hány faj vagy populáció pusztult ki. A statisztika azt jelzi, hogy 1970 óta ez mennyit változott.

– hangsúlyozta Valentina Marconi, Living Planet menedzsere, aki fontosnak tartja, hogy megfelelően értelmezzük az adatokat.

A WWF 2020-as jelentését ide kattintva olvashatod! Katasztrofálisan csökken a vadon élő állatok száma

Legjelentősebb mértékben az édesvízi (85%), a szárazföldi (69%) és a tengeri populációk (56%) változtak. Csökkenésükhöz ugyan számos tényező hozzájárul, a legnagyobb veszélyt azonban a természetes élőhely visszaszorítása, az emberi kizsákmányolás, az invazív fajok, különböző betegségek és a klímaváltozás jelentik.

Az állatfajok populációinak csökkenése a világ különböző részein eltérő, ám úgy néz ki, hogy a probléma a bolygó legdiverzebb régióit sújtotta leginkább: Latin-Amerika és a Karib-térség területein 1970 óta (az Amazonast, a világ legnagyobb esőerdőjét beleértve) összesen 95 százalékos fogyatkozás tapasztalható.

hegyi gorilla

hegyi gorilla

Fotó: Shutterstock

Ezekben a régiókban jól dokumentálhatók az állatfajokra veszélyt jelentő tényezők, mint például az erdőirtások. A trópusi éghajlatú területek jobban ki vannak téve a klímaváltozás negatív hatásainak

– fejtette ki Marconi. Hozzátette, a chytrid gomba parazita által okozott fertőző betegségek elterjedése is komoly problémát okoz, hiszen számos kétéltű populációk kipusztulását eredményezte. Kutatások szerint a gomba elterjedése a globális felmelegedés következménye. Afrikában is aggasztó a helyzet, ugyanis a térségben a biodiverzitás 76 százalékos csökkenése tapasztalható. Észak-Amerikában és Európában a probléma csak kisebb mértékben van jelen, ám a jelentés szerint azért, mert környezeti hatásaikat a világ többi részére „exportálják“.

A vadvilág populációjának egyre nagyobb mértékű csökkenése egyértelmű jelzés, hogy a természet már nem annyira ellenálló, ezáltal jobban ki van téve a klímaváltozás veszélyeinek és sokkal könnyebben érik visszafordíthatatlan károk. Ha ez egyre több helyen észlelhető a világban, az már a víz és a levegő minőségére is hatással lesz, ami óriási problémát jelent az emberiség számára

– írta Rebecca Shaw, a WWF tudományos vezetője.

Annak ellenére, hogy a tanulmány elkeserítő képet fest a vadon élő állatok jövőjéről, azért némi pozitívumot is lejegyez. Számos populáció stabilizálódott vagy nőtt az elmúlt évtizedekben: a Virunga-hegységben élő hegyi gorillák száma 2010 és 2016 között évi 3 százalékkal növekedett, a közép-európai bölények száma 2020-ra összesen 6800-ra nőtt (1970-ben a kihalás szélén álltak).


A figyelmetekbe ajánljuk