állatok evolúció
Egy kutatás egy új módszerrel áttekintette a különböző genetikai variációkat, amelyek arra utalnak, hogy a darwini evolúció akár négyszer gyorsabb is lehet, mint a szakértők korábban gondolták.

Minél több genetikai különbség van egy fajban, annál gyorsabban mehet végbe az evolúció, mivel bizonyos tulajdonságok kihalnak, és az erősebbek érvényesülnek. A Science folyóiratban megjelent friss tanulmányban ezt az „evolúció üzemanyagának" nevezik, amiben a világ 19 különböző vadon élő állatcsoportjának adatait vizsgálták – számol be a kutatásról a ScienceAlert.

Az adatok elemzése során kiderült, hogy ez az evolúcióhoz szükséges nyersanyag a korábbi becsléseknél nagyobb mennyiségben fordul elő, aminek következtében lehet, hogy módosítani kell az állatok gyors fejlődésével kapcsolatos elvárásokat – ami az éghajlatváltozás kellős közepén különösen fontos kérdés.

A módszer lehetőséget teremt arra, hogy a természetes szelekció hatására a jelenlegi evolúció potenciális sebességét mérjük egy populáció összes tulajdonságára vonatkozóan. Ez olyasvalami, amire a korábbi módszerekkel nem voltunk képesek, így a csapat számára meglepetésként hatott, hogy ennyi változást láthatunk

– mondja Timothée Bonnet evolúciós ökológus, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa.

A vizsgált vadon élő állatok között volt Ausztráliában az azúr tündérmadár (Malurus cyaneus), Tanzániában a foltos hiéna (Crocuta crocuta), Kanadában az énekes verébsármány(Melospiza melodia), Skóciában pedig a gímszarvas (Cervus elaphus).

Ráadásul ez az első alkalom, hogy az evolúció sebességét ilyen nagy léptékben értékelték.

Az egyes terepvizsgálatok átlagos időtartama elképesztően hosszú, 30 év volt, a kutatók a születések, halálozások, párzások és utódok részleteit rögzítették. A legrövidebb 11 év, a leghosszabb pedig 63 év volt.

Így a kutatók összesen 2,6 millió órányi terepi adatot gyűjtöttek össze az egyes állatokra vonatkozó genetikai információkkal.

Ezután még három évbe telt, hogy a csapat számszerűsítse, hogy a genetika és a természetes szelekció mennyi fajváltozást okozott. Bár Charles Darwin eredetileg úgy gondolta, hogy az evolúció kifejezetten lassú folyamat, korábbi kutatások már kimutatták, hogy egyes fajok esetében az evolúció néhány év alatt is végbemehet.

Erre egyébként jó példa a szürke pettyesaraszoló lepke, amely az ipari forradalom előtt az Egyesült Királyságban túlnyomórészt fehér volt. Ezután a környezetszennyezés fekete kormot hagyott a fákon és az épületeken, ami miatt a fekete lepkéknek túlélési előnyük volt a madarakkal szemben. Mivel a lepkék színe meghatározta a túlélési valószínűséget, és ez genetikai különbségeknek volt köszönhető, az angliai populációkat hamarosan a fekete lepkék uralták.

Mivel nincs kiindulási alap – ez az első ilyen típusú tanulmány – , a kutatók hangsúlyozzák, hogy még nincs elég bizonyíték arra, hogy a fajok gyorsabban fejlődnek, mint korábban. Az viszont egyértelmű, hogy ténylegesen több található ebből az „evolúciós üzemanyagból".

Mivel a világ és élővilága az éghajlatváltozától szenved, az, hogy többet tudunk arról, hogy az állatok milyen gyorsan tudnak alkalmazkodni, hasznos lesz annak modellezésében, hogy mely fajok lesznek képesek túlélni, és melyek nem.

A kutatók szerint azonban aggodalomra ad okot, hogy a klímaváltozás fokozódásával a fajok nem lesznek képesek időben alkalmazkodni. Még átfogóbb és hosszabb távú tanulmányok lesznek fontosak ahhoz, hogy kiderüljön, pontosan milyen gyorsan zajlik az evolúció.

A figyelmetekbe ajánljuk