Az evolúció ma már nem igényli azokat a genetikai mutációkat, amelyek túlélési előnyt biztosítanak számunkra. Ehelyett a kultúrán átadott tanult viselkedés az a mutáció, amely segít a túlélésben.
Ez az úgynevezett kulturális evolúció most erősebben alakíthatja az emberiség sorsát, mint a természetes szelekció – állítják a kutatók.
Az is a kulturális evolúció része, hogy nem egy vírus által immunizálódunk, hanem egy oltás révén.
Az oltóanyagok és egyéb orvosi beavatkozások kifejlesztésével alkalmazkodunk, amelyek nem egy ember munkájának eredményei, hanem sokkal inkább a kulturális ismeretek felhalmozódásának eredménye.
Néha a kulturális evolúció genetikai evolúcióhoz vezethet. Tipikus példa erre a tehéntej elfogyasztása, amely genetikai változásokhoz, így laktózintoleranciához vezetett.
A kulturális evolúció fogalma magától az evolúció atyjától, Darwintól ered. Charles Darwin rájött arra, hogy a magatartásformák ugyanúgy fejlődhetnek és átadhatók az utódoknak, mint a fizikai tulajdonságok.
A kulturális változás lehetővé teszi számunkra, hogy olyan módon fejlődjünk, ahogyan a biológiai változás önmagában nem engedi ezt. Ez azért lehetséges, mert csoportokban élünk és gyorsabban átadjuk egymásnak a tudást, mint a gének a túlélési előnyöket.
A kutatók szerint lehetséges, hogy az emberi kultúra megjelenése kulcsfontosságú evolúciós mérföldkő.
A kultúra a következő evolúciós átmeneti állapot
– mondták.
(Forrás: Science Alert)
